Szegedért vívnak élet-halál küzdelmet a szocialisták

Az előrejelzések és az elmúlt öt országgyűlési választás trendjei alapján csupán a szegedi választókerületekben kell izgalmakra számítani Csongrád megyében az áprilisi országgyűlési választáson. A megye sok szempontból olyan területnek számít, ahol mindig az nyer, aki később kormányt alakít, ez alól csak a 2002-es voksolás volt kivétel.

Csongrád megye hét egyéni választókerületből áll. Szeged a hozzá tartozó kisebb településekkel együtt három körzetre oszlik, valamint egyéni kerületet alkot még Csongrád, Szentes, Makó és Hódmezővásárhely.

Elsöprő MDF-fölény

1990-ben az első fordulóban 63,39 százalék szavazott a megyében, ami több mint másfél százalékkal maradt el az országos aránytól. Legtöbben a hódmezővásárhelyi (67,17 százalék), míg a legkevesebben a csongrádi körzetben (57,83 százalék) éltek állampolgári jogukkal. A megyében messze országos átlaga fölött szerepelt az MDF (38,67 százalék), amivel a legjobb eredményt érték el az egész országban. Érdemes kiemelni Szeged városát, ahol a demokrata fórum 52,24 százalékot összesített. Az első fordulóban két körzetben is érvényes és eredményes volt a voksolás. A Szeged 1-es kerületben Raffay Ernő, az MDF jelöltje 53,42, míg a Szeged 2-esben Király Zoltán, szintén az MDF politikusa 65,47 százalékot szerzett. A második fordulóban a megmaradt öt körzet közül hármat az MDF, egyet-egyet pedig az FKGP és egy független jelölt nyert meg.

Csak Hódmezővásárhelyt nem vette be az MSZP

A második szabad választáson 65,35 százalék szavazott az első fordulóban Csongrád megyében, ami közel négy százalékkal volt kevesebb, mint az országos részvétel. A legtöbben ismét a hódmezővásárhelyi (67,63 százalék), míg a legkevesebben a csongrádi körzetben (60,43 százalék) szavaztak. Csongrád megyében közel hat százalékkal kapott kevesebb szavazatot az MSZP, mint országosan, míg a kisgazdák három százalékkal kaptak több szavazatot. Az MDF nagyon látványosan visszaesett a déli országrészben a négy évvel korábbi szerepléshez képest. A második körben ebben a megyében is érvényesült az országos trend: az MSZP a hét egyéni kerületből hatot megnyert. Fontos kiemelni, hogy a szocialista jelöltek egyetlen körzetben sem szereztek ötven százalékosnál nagyobb támogatottságot. Nagy meglepetést okozott a hódmezővásárhelyi körzet, ahol Rapcsák Andrásnak, a KDNP politikusának az első fordulót követően is sikerült megtartania vezető pozícióját és a voksok 45,17 százalékával aratott győzelmet.

Narancsra váltották a szegfűt

1998-ban az első körben országosan 56,26 százalék járul az urnákhoz, míg Csongrádban 53,26 százalék. A legtöbben a Szeged 1-es (57,88 százalék), míg a legkevesebben a csongrádi körzetben (48,60 százalék) mentek el szavazni. A déli megyében országos eredményéhez képest a Fidesz (31,35 százalék) és az FKGP (15,72 százalék) jobban szerepelt, míg az MSZP (28,57 százalék) az alatt. Az első fordulóban Hódmezővásárhelyen volt érvényes és eredményes a voksolás, mivel Rapcsák már a Fidesz–MDF jelöltjeként 51,44 százalékot szerzett. A második forduló előtt három körzetben a Fidesz, kettőben az MSZP, egyben pedig az FKGP politikusa állt az első helyen. A jobboldal a két vesztésre álló kerületben is fordított, így a megye mind a hét körzetében a Fidesz–FKGP-koalíció diadalmaskodott. 1990 után Csongrád megye ismét a polgári oldal mellett voksolt.

Megdőlt egy hagyomány

2002-ben a korábbi voksolásokhoz képest megugrott a részvételi arány (67,33 százalék), ami még így is több mint három százalékkal maradt el az országostól. A legtöbben Szeged 1-es (73,44 százalék), míg a legkevesebben a csongrádi körzetben (60,53 százalék) szavaztak. A megyében az országos MSZP-sikerrel szemben a területi listán a Fidesz–MDF-szövetség 43,16 százalékot ért el, míg a szocialisták 40,50 százalékot szereztek. Az első fordulóban ismételten a hódmezővásárhelyi körzetben volt érvényes és eredményes a választás. Lázár János, a Fidesz–MDF jelöltje 55,87 százalékkal diadalmaskodott. A második forduló előtt három-három arányban osztozott a Fidesz és az MSZP az első helyeken. Április 21-én a jobboldal egy körzetben, Makón tudott fordítani, így Csongrádban a jobboldal 5-2 arányban győzött. A korábbi három választáson az volt megfigyelhető, hogy a megyében mindig az az oldal nyert, amely később kormányt alakított, most nem ez történt. A szocialisták csupán Szegeden tudtak győzni, a városon kívül nem sok babér termett számukra.

2006-ban tarolt az MSZP

Az ötödik szabad választáson 66,25 százalék járult az urnákhoz a déli országrészben, ami nagyon kevéssel maradt el az országos aktivitástól. A legtöbben ismételten a Szeged 1-es (71,88 százalék), míg a legkevesebben a makói körzetben (59,54 százalék) voksoltak. A négy évvel korábbi eredménnyel szemben a területi listás szavazás most a balliberális erők sikerét hozták. Az MSZP 44,16, a Fidesz–KDNP 41,83, míg az SZDSZ 5,29 százalékot ért el. Az első fordulóban már öt körzetben eldőlt a mandátum sorsa. A szocialisták a Szeged 1-es és 3-as, a szentesi és makói körzetben diadalmaskodtak, míg a Fidesz csak a csongrádiban tudott nyerni. A második körben a Fidesz és az MSZP egy-egy körzetet nyert. Csongrádban a 2002-es eredménnyel szemben teljes baloldali fordulat történt, az MSZP–SZDSZ-koalíció 5-2 arányban győzött. Érdemes kiemelni a hódmezővásárhelyi körzetet, ahol a korábbi választásokkal szemben elmaradt a jobboldal első fordulós sikere és a második körben is csupán 55-45 arányban tudott nyerni Lázár János egy független aspiránssal szemben.

Szegeden lehet szoros

Az elmúlt öt választás alapján elmondható a megyéről, hogy bizonyos értelemben olyan területnek számít, ahol a győztes később mindig kormányt alakít, ez alól csak 2002 a kivétel. Itt is található egy olyan körzet (Hódmezővásárhely), ahol az MSZP-nek soha nem sikerült nyernie. A mostani támogatottsági trendeket és az EP-választás eredményét figyelembe véve a jobboldal akár megismételheti 1998-as eredményét, de a szegedi választókerületekben nem érdemes leírni a szocialistákat sem.

(Forrás: valasztas.hu)