A Fidesz a befutó Szegeden is

Szegeden is a Fidesz lehet a befutó a választási kampány finisében végzett közvélemény-kutatás szerint. A szavazók 56,6 százaléka adná voksát a Fideszre, 16,6 százalék az MSZP-re, míg a Jobbikra 15,6 százalékuk szavazna.

A választási kampány finisében végzett reprezentatív kutatása során az Informédia rákérdezett arra is, hogy a szegediek hogyan szavaznának az április 11-i választásokon.

A felnőttkorú választók lakásában végzett lekérdezés alkalmával a kutatók kíváncsiak voltak mind a helyi, mind az országos pártpreferenciákra. Azok körében, akik érdemben nyilatkoztak arról, hogy melyik pártra szavaznának – tehát a bizonytalanok és a nem nyilatkozók nélkül –, a következőképpen alakulnak a pártpreferenciák: a pártot választóknak több mint a fele a Fidesz–KDNP-re szavazna. A bizonytalanok és a nem nyilatkozók figyelmen kívül hagyásával az MSZP aránya 16,6 százalék, a Jobbiké 15,6 százalék. Az LMP a pártválasztók körében 6,8 százalékot, az MDF–SZDSZ pedig 3,4 százalékot kapna, vagyis ha a szegedieken múlna, akkor 4 párt jutna be a parlamentbe.

A pártválasztóknak kicsivel több mint fele (52 százalék) a Fidesz–KDNP-re szavazna, továbbá majdnem egynegyede (24 százalék) az MSZP-re adná le voksát az önkormányzati választásokon. Feltűnő eltérés azonban, hogy az önkormányzati választásokon az MSZP-re voksolók tábora nagyobb az országgyűlési választásokon MSZP-re szavazók táborához képest. Így nőtt a különbség az MSZP-t és a Jobbikot választók (12,8 százalék) csoportja között is, az MSZP javára.

Az LMP aránya 6,6 százalék, az MDF–SZDSZ-é 3,1 százalék az önkormányzati választásokon pártot megjelölők körében, ami nagyjából egyezik az országos számokkal, vagyis e két párt esetében nincs érzékelhető eltérés.

A szegediek nagy hajlandóságot mutatnak a választásokon való részvételre, hiszen a megkérdezettek megközelítőleg háromnegyede biztosan, vagy valószínűleg elmenne szavazni. Ez az arány az elmúlt évek kutatási tapasztalatait figyelembe véve 50-60 százalék közé teszi a majdani valós részvételt.

Ezzel szemben a választásoktól távol maradni szándékozók aránya mindössze (a „valószínűleg nem menne el” és „a biztosan nem menne el” választ adókat együttvéve) 15 százalék. A bizonytalanok száma sem elhanyagolható, arányuk megközelíti azon válaszadók arányát, akik nem vennének részt az országgyűlési választásokon.