Díjátadások a holokauszt emléknapon

Megemlékezést tartanak, ennek keretében díjakat adnak át és kiállításokat nyitnak meg a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja alkalmából pénteken a budapesti Holokauszt Emlékközpontban.

Az emléknaphoz kapcsolódóan vasárnap rendezik meg a hagyományos Élet Menete felvonulást a fővárosban. A Páva utcai intézményben pénteken, a magyarországi zsidóság gettókba zárása kezdetének 66. évfordulóján adják át a Simon Wiesenthal-díjakat. Az emlékközpontot fenntartó Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány 2008 óta nyújt át elismerést azoknak, akik részt vállaltak a holokauszttal kapcsolatos források, emlékek összegyűjtésében, bemutatásában, feldolgozásában. A díjat a holokausztot túlélő Simon Wiesenthalról nevezték el, aki 2005-ben bekövetkezett haláláig azt tekintette hivatásának, hogy a bujkáló nácikat felkutassák és bíróság elé állítsák.

A megemlékezéshez kapcsolódóan pénteken nyitják meg a 125 éve született Weiner Leó zeneszerző életét és műveit bemutató kamarakiállítást, valamint a Késői hazatérés című képzőművészeti tárlatot a Holokauszt Emlékközpontban. Utóbbi kiállítás válogatást nyújt a két világháború között zsidó származásuk miatt külföldre menekült festőművészek, Bán Kiss Edit, Mészöly Munkás Béla és Wittmann Zsigmond alkotásaiból. A holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából vasárnap tartják az Élet Menetét Budapesten. Ennek keretében fáklyás felvonulással emlékeznek az áldozatokra és azokra, akik annak idején mentették az üldözötteket. Az eseményt az Élet Menete Alapítvány, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Miniszterelnöki Hivatal és a főváros szervezi, együttműködve civil szervezetekkel, zsidó és nem zsidó ifjúsági szervezetekkel.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte az ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a haláltáborokban.

Az 1941-es népszámlálás 725 ezer izraelita felekezetű embert mutatott ki a revíziós lépések következtében megnövekedett területű országban. Mintegy kétharmadukat legyilkolták. A vidéki zsidóságot gyakorlatilag kiirtották, a Budapesten élő csaknem 200 ezer zsidó ember közül mintegy 100 ezren menekültek meg. A Holokauszt Emlékközpontot 2004. április 15-én nyitották meg azon a Páva utcai telken, amelyet a Budapesti Zsidó Hitközség bocsátott – az azon lévő, használaton kívüli zsinagógával együtt – a magyar állam rendelkezésére.

(mti)