Orbán Viktor: Tetszettünk forradalmat csinálni

Elnök úr, miért terjesztett elő egy politikai nyilatkozatot a parlament alakulásának napján? Erre még nem volt példa. – Valóban, hiszen a politikai nyilatkozat elfogadása kétharmados többséget igényel, és ilyen már hosszú ideje nem volt a Magyar Országgyűlésben, amikor pedig volt, akkor a legkevésbé sem egy új rendszer alapjainak lerakása volt a többség szándéka, hanem inkább a zavaros átmenet éveinek a meghosszabbítása. E tekintetben a helyzet tényleg új. Komolyan gondolom, hogy az emberek forradalmat hajtottak végre, ha úgy tetszik, végül megfogadták Antall József tanácsát, aki azt mondta, hogy tetszettek volna forradalmat csinálni. Hát most tetszettünk. • Orbán: Véghez fogom vinni mindazt, amivel megbíztak + Képriport + Videó

Vagyis, ahogy az első demokratikusan megválasztott miniszterelnök fogalmazott, ha mélyebb és áthatóbb változást akarunk, ahhoz forradalmat kell végrehajtani.Ez húsz évvel a látnoki mondat után meg is történt. Ebben a mondatban, hogy forradalom zajlott le a szavazófülkékben, semmi túlzás nincs, hiszen olyan változásokat lehet most elérni a parlamenten belül, alkotmányos eszközökkel, amelyeket a magyar történelemben korábban csak az utcán végbement forradalmak révén lehetett megvalósítani. Azért nyújtottam be a határozatot, mert azt gondoltam, hogy ezt a tényt a parlamentnek is el kell ismernie, és magára nézve kötelezőnek kell elfogadnia. Ha úgy tetszik, ez a határozat a zavaros húsz év alatt kialakult, ám most megdöntött politikai rendszer helyébe lépő új rendszer alapdokumentuma.

– Ez a határozat olyasféle, mint egy rövidke alkotmány.

– Olyasféle, de nem az. Reményeink szerint persze másfél-két év múlva már sikeresen befejezhetjük ennek az új rendszernek, a nemzeti együttműködés rendszerének az alapjait hosszú távon is biztosító új alkotmány megalkotását és elfogadását, de nem ezzel kezdjük a kormányzást. Viszont szükségünk van egy olyan dokumentumra, amely kijelöli a felépítendő új rendszer kereteit, ez a szerepe a parlamenti határozatnak.

– Sokak számára fenyegetően hangozhat ez a régi rendszer, új rendszer szóhasználat. Mi volt a régi rendszer, és mi az új?

– Az a politikai rendszer, amit megdöntöttünk, átmeneti volt. A rendszerváltozással indult, és azt célozta, hogy eljussunk a diktatúrából a szabadságba, a szegénységből a jólétbe, a reménytelenségből a remény korszakába, és az alávetettségből abba a világba, ahol a saját lábunkon állunk. 1990-ben ezek voltak a legfontosabb céljaink. Ez a húsz év azonban zavaros lett, és nem oda lyukadtunk ki, ahová elindultunk. A történelmi tanulság világos: rendszert váltani nem lehet. A régit meg kell dönteni és újat kell alapítani. A rendszer, amit le kellett győznünk, egy tisztázatlan, áttekinthetetlen, visszaéléseket és széthúzásokat szülő, a legfontosabb kérdésekben megegyezést hozni képtelen politikai rendszer volt. Ennek az átmenetnek a haszonélvezői azok az óriási vagyonokat felhalmozó tőketulajdonosok, dúsgazdag emberek voltak, akik váratlanul és sikeresen elfoglalták a magyar politikai baloldalt, és létrehozták az oligarchák rendszerét.

A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatják.