Az új Ptk. életbe nem lépéséről vitáztak

Az új polgári törvénykönyv hatályba nem léptetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott kedden az Országgyűlés munkája. A Fidesz a politikamentes jogalkotást, az MSZP a kódex jogosultságát hangsúlyozta a vitában, a KDNP szerint kiérleletlen volt az új Ptk. A Jobbik szerint az egész szakma elismerését kivívják, ha nem lép életbe az új Ptk., az LMP vezérszónoka jogtechnikai szükségszerűségről beszélt.

A közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára a javaslatot ismertetve kiemelte: az előterjesztés arról szól, hogy a Ptk.-ról szóló, előző ciklusban elfogadott új törvény nem lép hatályba. Az indítvány továbbá orvosolja azt a jogbizonytalanságot előidéző helyzetet is, amellyel május elseje óta kell szembenézni az Alkotmánybíróság döntése nyomán – mondta Répássy Róbert a Ptk. hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló indítvány expozéjában.

Kifejtette: napi jogalkalmazási problémát jelent a nyilvántartási rendelkezések és a hatályos jogszabályok közötti inkoherencia. Problémát okoz, hogy a törvény olyan adatok nyilvántartását írja elő, amelyeket a hatályos jog nem is ismer – tette hozzá. A cselekvőképességet kizáró gondnokságra ugyanakkor nincs jogszabályi felhatalmazás; ezt orvosolja a javaslat azzal, hogy a nyilvántartási törvény szabályaihoz igazítja a hatályos anyagi és eljárásjogi szabályokat – mutatott rá. A jogrendszer tartalmaz még néhány olyan rendelkezést, amelyek a kihirdetett, de hatályba nem lépett törvényhez kapcsolódnak. Ezeket a törvénymódosításokat ősszel a kormány beterjeszti – ígérte.

Fidesz: politikamentes jogalkotásra van szükség

Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka az eredeti jogszabály elfogadását és az előzményeket felidézve elmondta, hogy a javaslatot Sólyom László államfő visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra, majd az Alkotmánybíróság a törvény bizonyos rendelkezéseit megsemmisítette. A most benyújtott javaslat a hatályba nem léptetés mellett orvosolja azt a jogbizonytalanságot, amely abból állt elő, hogy a Ptké. bizonyos kérdésekre nem terjed ki. Hangsúlyozta: fontos a kiérlelt, politikamentes jogszabályalkotás, hogy a 21. században méltó magánjogi kódex szülessen. Ezt teszi lehetővé a tervezet – mondta.

MSZP: fontolja meg az Országgyűlés a magánjogi kódex jogosultságát

Simon Gábor, az MSZP vezérszónoka kiemelte: az új Ptk.-ról szóló javaslatot hosszas előkészítő munka előzte meg. A széles körű egyeztetések lehetőséget adtak arra, hogy a szakmai, civil szervezetek kifejtsék álláspontjukat – mondta. A szocialista politikus idézett a mintegy 1200 paragrafusból, annak érzékeltetésére, hogy mit jelent az új Ptk. véleménye szerinti „annullálása”. Úgy értékelte, egy 1200 paragrafusból álló törvényt csupán presztízsokokból nem lehet kidobni, ez felelőtlenség, minden áron való ellenkezés. A magyar polgári jogot éri veszteség ezáltal – vélte. Azt kérte, fontolja meg az Országgyűlés a magánjogi kódex jogosultságát.

KDNP: kiérleletlen volt az új Ptk.

Salamon László, a KDNP vezérszónoka felidézte, számtalanszor kifogásolták az új Ptk. kapcsán a megfelelő előkészítés hiányát. Kiérleletlen, számos ponton vitatható formában erőltette át azt az előző kormány az Országgyűlésen – mondta. A törvénynek véleménye szerint nincs meg a szakmai legitimitása, a hatályba léptetéssel kapcsolatban pedig „alkotmányellenes erőlködésről” beszélt a kereszténydemokrata politikus. A presztízsszempontok eleven cáfolatát a szakmai bírálatok sora jeleníti meg – közölte, hozzátéve: a tervezet a „törvényalkotói ámokfutás” okozta romeltakarítást hivatott elvégezni, és egy tiszta alapokra helyezett új Ptk. megalkotása előtt nyithatja meg az utat.

Jobbik: arról szól az új Ptk. hogyan nem szabad törvényt alkotni

Staudt Gábor azt mondta, hogy az új Ptk. elfogadása azt mutatta meg, hogyan nem szabad törvényt alkotni. Kifogásolta, hogy a 1200 szakaszból álló új polgárjogi alkotmány vitája 14 óráig sem tartott a parlamentben. Ez önmagában szégyen – fogalmazott. Az egész szakma elismerését ki fogja vívni politikai hovatartozástól függetlenül, hogy az új Ptk. nem lép hatályba – emelte ki.

LMP: a javaslat jogalkotási szükségszerűség

Schiffer András úgy fogalmazott, hogy a javaslat jogalkotási, jogtechnikai szükségszerűség. Meglehetősen nehezen kezelhető helyzet állt elő május 1-jén, amit meg kell oldani – mutatott rá. Jobb helyeken alkotmányt, polgári törvénykönyvet nem egy ciklusra szoktak alkotni – jegyezte meg. Az az eljárás, ahogy a Gyurcsány-kormány kezelte a kodifikációs folyamatot, szerinte megengedhetetlen. Példátlan az, hogy egy miniszterelnök, aki meglehetősen szerény teljesítményt tudott felmutatni, úgy gondolja, azzal vési be nevét a történelembe, hogy polgári törvénykönyvet is ad az országnak – fogalmazott. Polgári törvénykönyveket és alkotmányt ne egy-egy politikus próbáljon megalkotni, fontos, hogy ezeket a kérdéseket a lehető legszélesebb társadalmi konszenzus övezze – közölte. A javaslattal összefüggésben a jövőre nézve a gondnoksági reform megvalósulásának szükségességét emelte ki.

(MTI)