Kovácsnak semmilyen erkölcsi alapja nincs a számonkérésre

A misszióvezetők leváltásáról, egy nemzetek felett álló szuperállam kiépítéséről, valamint az egykulcsos adó várható hatásairól beszéltek a képviselők kedden a parlamentben, napirend előtt. • Titkos szavazás: köztársasági elnököt választ az Országgyűlés• Az új Ptk. életbe nem lépéséről vitáztak

Kovács László arról beszélt, hogy néhány napja a Külügyminisztérium vezetése berendelt 15 misszióvezetőt, és miközben csak ötüknek járt le a mandátuma, azt közölték velük, hogy több mint a felüknek. Felidézte, hogy amikor 2002-ben ő lett a külügyminiszter, akkor elődjének, Martonyi Jánosnak több helyettes államtitkára nagyköveti posztot kapott. Pár hét alatt mit csinált bármelyik misszióvezető, hogy máris megingott bennük a bizalom? Hány nagykövetet rendelnek még be a minisztériumba, és hányat küldenek el két hónap felmondási idővel? – kérdezte.

Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszul misszióvezetők nevét sorolta, akiket, mint mondta, Kovács László 2002-es miniszteri kinevezése után hazarendeltek. Újabb neveket sorolva azt mondta: 2002-ben Kovács László ezeket a személyeket felmentette minisztériumi vezető beosztásukból, és ennek eredményeképpen a Külügyminisztériumban az összes főosztályvezetőt, egy kivételével, lecserélték. „Önnek semmilyen erkölcsi alapja nincsen számon kérni bármilyen felmentést” – mondta Németh Zsolt a volt külügyminiszternek, aki elismerte, hogy a Külügyminisztérium hazarendelt 15 misszióvezetőt, mivel ötüknek lejárt a négyéves mandátuma, és vannak, akikben politikai alapon nem bízik meg a kormány, mert részesei voltak „a 2002-es politikai tisztogatásnak”. A következő időszakban további személyügyi intézkedések várhatók – jelentette ki.

Az EU a magyar büdzsé sarokszámaira kíváncsi

Balczó Zoltán arról beszélt, hogy a június 17-i brüsszeli EU-csúcson megállapodás született arról, hogy 2011-től minden tagország nemzeti költségvetését először az európai bizottságnak kell véleményeznie és jóváhagynia. Az intézkedés okát a görög hitelválság adta – tette hozzá. A Jobbik szerint a lisszaboni szerződéssel egy nemzetek felett álló szuperállam kiépítése kezdődött meg – közölte a képviselő, aki szerint Magyarország nem él az önálló monetáris politika lehetőségével.

Cséfalvay Zoltán államtitkár kiemelte: Magyarország kormányai az elmúlt nyolc évben soha nem mondtak valós számot a költségvetés helyzetéről. Mint mondta, az EU mindössze egy tájékoztatást kér a magyar költségvetés sarokszámairól, a tervezett GDP-növekedésről, és ha Magyarország számít az EU védőernyőjére, akkor az a minimum, hogy a szervezet a magyar büdzsé sarokszámait láthassa. A kormány olyan költségvetést kíván felállítani, amelynek számait be tudja tartani – jelentette ki.

Az adócsökkentés nem csodaszer

Scheiring Gábor arról beszélt, hogy több multinacionális cég bezárja magyarországi telephelyét. A magyar gazdaság, a kis-, és középvállalkozások rendkívüli mértékben kiszolgáltatottak – értékelte. Véleménye szerint a miniszterelnök által bejelentett 29 pontos akcióterv a Bajnai-kormány gazdaságpolitikájának a folytatása. Az egykulcsos adó a belföldi reálkereslet csökkenését hozza és növeli a luxuscikkek utáni keresletet – összegzett.

Cséfalvay Zoltán úgy fogalmazott: az adócsökkentés nem csodaszer, de alapfeltétele annak, hogy az állam az adórendszeren keresztül segítse a szorgalmat. A multinacionális vállalatoknak elegük volt a szocialista piacgazdaságból, és ezért mentek el – közölte. Elmondta, hogy a kormányprogramban szereplő Széchenyi-terv 2011. január 15-én indul újra.

(MTI)