A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetését nagy kihívásnak nevezte a jelölt, és – mint mondta – több mint egy hónapja készül a feladatra, találkozott a két volt és a jelenlegi főigazgatóval, konzultált az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal vezetőjével is; az ő tájékoztatásuk szerint a szakszolgálatnál „nemzetközi szinten is elismert, magas színvonalon felkészült szakemberek dogoznak, ám komoly létszámhiánnyal küzd a szervezet”.
Mint mondta, fő feladatának és céljának tekinti a szakszolgálatnál a törvényesség betartását, az információbiztonság garantálását, a szakmai színvonal emelését, és a szervezet felkészítését a 21. század kihívásaira. Hozzátette: fontos, hogy a szervezet lépést tartson a csúcstechnika fejlődésével az eszközök és a szakértők szintjén is. Közvetlen célként a soros EU-elnökségből adódó többletfeladatok színvonalas teljesítését jelölte meg. A személyi és anyagi feltételek biztosítását, a szakszolgálat hatékony irányítását és működtetését, a jó munkahelyi légkör biztosítását nevezte fontos feladatának.
Felidézte: a szakszolgálat elsősorban és alapvetően szolgáltató szerv, a cél az, hogy a törvényesség betartása mellett az „ügyfelek” – az a kilenc szervezet, amely megbízhatja titkos információgyűjtéssel a szakszolgálatot – elégedettek legyenek a szervezet szolgáltatásával.
„Sem személycserét, sem szervezeti változtatásokat nem tervezek” – szögezte le. A főigazgató-jelölt fegyelmet és színvonalas munkát, folyamatos tanulást vár el magától és a kollégáitól, szeretne belső karrierlehetőséget biztosítani a munkatársaknak és belső etikai kódex kidolgozását tervezi. Fontosnak nevezte, hogy működjön egy hatékony belső ellenőrzési rendszer a szakszolgálatnál.
Mile Lajos (LMP) kérdésére válaszolva elmondta: a jelenlegi főigazgató közlése szerint 91 százalékos a feltöltöttség, a költségvetéstől kapott forrás pedig biztosítja „a jelenleg látható feladatok színvonalas ellátását”.
Demeter Ervinnek, a testület fideszes alelnökének kérdésére válaszolva kifejtette: meglátása szerint az állomány továbbképzése nem rendszeres és nem szervezett, „ahol tennivalót lát”, az elsősorban a figyelőszolgálat, illetve a szakértői intézet továbbképzésének biztosítása, különös tekintettel a nemzetközi eredmények, tapasztalatok hasznosítására.
Vadai Ágnes (MSZP) elnök arra volt kíváncsi, mi indokolta a jelenlegi főigazgató, Dobokay Gábor eltávolítását a szakszolgálat éléről, akivel – mint fogalmazott – „a múlt héten még itt kedélyeskedtünk egy meghallgatáson” (a főigazgató a múlt héten számolt be a bizottság előtt a szakszolgálat elmúlt évi tevékenységéről), holott Boda József, ahogy arról beszámolt, már egy hónapja készül a feladatra.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) államtitkára válaszában azt mondta, a kormány célja, hogy javítsa a közrendet, a közbiztonságot az országban, ehhez pedig a szakszolgálat az információkkal komoly támogatást tud adni. Közölte: a szakszolgálat BM alá rendelésével megteremtődtek a szervezeti feltételei a közrend és a közbiztonság helyreállításának, az információk hatékonyabb felhasználásának, a feladathoz azonban szemléletváltásra, vezetőváltásra van szükség, ezért terjesztette elő a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben a személyi javaslatot.
Demeter Ervin azt javasolta a főigazgató-jelöltnek, terjedjen ki a figyelme a megrendelői igények és a szakszolgálat szűk kapacitásának összhangba hozására, mert – mint mondta – a tapasztalat az, hogy a megrendelők nem „költségérzékenyek”, és „nem mindig kellően megfontolt” az igényük a titkosszolgálati eszközök alkalmazására.
A nemzetbiztonsági bizottság 6 fideszes, egy-egy KDNP-s és LMP-s tagja támogatta Boda József kinevezését, a két szocialista tag (Molnár Zsoltot Vadai Ágnes helyettesítette) tartózkodott.
Dobokay Gábor távozó főigazgatót 2009 decemberében nevezte ki Bajnai Gordon akkori miniszterelnök a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat élére, távozását a szolgálat éléről nem jelentették be hivatalosan.
Boda József szakmai életútját ismertetve elmondta: 19 éves honvédségi szolgálat után került át a rendőrséghez, a honvédségnél felderítési területen dolgozott, mélységi felderítéssel, értékeléssel, elemzéssel foglalkozott, ebből írta doktori disszertációját is. A rendőrségnél a terrorelhárítás, valamint a nemzetközi oktatás területén tevékenykedett, vezetőként dolgozott a nemzetközi rendőri békefenntartó missziókban, például Bosznia-Hercegovinában, Mozambikban, Kambodzsában és Grúziában, feladata volt a háborús bűnösök, népirtással vádolt személyek elleni titkos és nyílt nyomozások szervezése, irányítása. A hágai törvényszék négy szerb háborús bűnöst elítélt azok közül, akiket az általa irányított nyomozócsoport derített fel.
1974 óta tölt be különböző szintű vezetői beosztásokat, jelenleg a nemzetközi oktatási és polgári válságkezelő központ vezetője, feladatai közé tartozik 100 rendvédelmi szakember irányítása, köztük egy különleges nyomozócsoporté, amely Bosznia-Hercegovinában háborús bűnösöket keres – mondta.
(MTI)
