„A döntés gerincén törte ketté az MSZP törekvését”

Az Alkotmánybíróság (AB) hétfői döntése a „gerincén törte ketté” az MSZP-nek azt a törekvését, hogy a nagyüzemi tőkéstársaságok – amelyek főként bérlőként művelik a termőföldet – jelentős haszonra tegyenek szert az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről szóló törvényen keresztül – hangoztatta Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosságra hozott döntése szerint alkotmányellenes az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyik rendelkezése. A határozat alapján a jogbiztonság megkövetelné ugyanis, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, mert múltbeli időponthoz, a 2006-os támogatási év adataihoz köti az új támogatási jogosultság egy részét – húzza alá az AB indoklása. Font Sándor hangsúlyozta: a törvény azokat hozta volna jelentős hátrányba, akik földjüket bérbe adták, illetve nagy mértékben sérült volna azoké, akik 2006 után szerették volna újra elkezdeni a mezőgazdasági tevékenységet.

Font Sándor – aki maga is egyik kezdeményezője volt az SPS-törvény Alkotmánybírósági felülvizsgálatának – emlékeztetett: még 2007-ben született egy olyan rendelet, amely 2006-ot bázis évként jelölte meg. Ez azt tartalmazta, hogy aki 2006-ban – vagy az azt megelőző évben – művelési jogosultsággal, illetve meghatározott állatállománnyal – elsősorban kérődzőkkel – rendelkezett, a bázis évhez viszonyítva támogatási jogosultságot szerzett. Az így megszerzett támogatásokat pedig akkor is megkaphatja, ha időközben a bérleti jogviszonya megszűnt illetve felhagyott az állattenyésztéssel. A támogatási jogosultság ugyanis nem száll vissza a tulajdonosra, illetve nem kötődik a tényleges állattartáshoz. Ez a lényeg húzta alá – mezőgazdasági bizottság elnöke.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szóban forgó törvény ellenzői éppen azt kifogásolták, hogy a törvény alkalmazásával támogatási jogosultság nélküli földtulajdonok is létre jöhettek volna, mivel a jogosultság vagyoni jogként adható-vehető lett volna. Így a nagy tőkeerejű társaságok pedig mintegy 450 milliárd haszonhoz jutottak volna. Az ellenzők álláspontja mindvégig az volt, hogy azok kapják a támogatásokat,akik a földet megművelik illetve állatokat tarnak. Font Sándor azt is cáfolta, hogy az unió az SPS bevezetését kötelezővé tette volna az új tagállamok számára. Ezt 2008-ban ugyanis az EU a tapasztalt ellenállás miatt visszavonta.

A Fidesz szakpolitikusa jelezte: az agrárkormányzat most vizsgálja, hogy mit kell tenni az Alkotmánybíróság döntése után, ugyanis a nemzeti támogatást (top up) vannak, akik a történelmi bázis jogosultság alapján kapják. Ezt a helyzetet kell rendezni – közölte Font Sándor. .

(MTI)