Balog: A tiszta beszéd az első lépés a sebek begyógyulásához

Egy nép önazonosságának egyik legfontosabb eleme a múltja. Az együvé tartozás és így az előrehaladás, a felemelkedés elengedhetetlen része a történelem és a kultúra ismerete – mondta Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Roma Holokauszt emléknapjához kapcsolódóan 2010. július 30-án délután, a pécsi Gandhi Közalapítvány által szervezett megemlékezésen.

Mint beszédében hangsúlyozta: ha nem ismerjük a múltunkat, akkor nem ismerjük azokat a nagy elődöket, akik nagyságához, emberi tartásához, tisztességéhez, munkaszeretetéhez, családjához és hazájához fűződő szeretetéhez, hűségéhez mérhetjük magunkat. A cigányok „porrajmos”-a csak az utóbbi időszakban kezdi áttörni a feledés homályát – mutatott rá Balog. Kiemelte, hogy a tiszta beszéd, a történtek kimondása, kibeszélése az első lépés a lelki sebek begyógyulásához. Ezért fontos ez az alkalom is, hiszen minden népnek tisztában kell lennie múltjával.

Az államtitkár megemlékezésében Barack Obamát, az Amerikai Egyesült Államok elnökét is idézte, aki megválasztását követően az amerikai afroamerikai közösségnek azt üzente: ha a múlt fájdalmaira való hivatkozáson túl tenni is szeretnének magukért, akkor kormánya a befektetett erőfeszítések mellé áll.

Mint Balog elmondta, többet ő sem ígérhet, de azt igen, hogy amennyiben a magyarországi cigányok részt kívánnak vállalni közös jövőnk építésében, a kormány számít a munkájukra. Mint kiemelte: „Még egy ilyen emléknapon se szoruljunk bele kizárólag az áldozat szerepébe, ne a szenvedések összehasonlításában versenyezzünk, hanem vegyük kezünkbe saját sorsunkat. Közösen, és csakis közösen leszünk képesek arra, hogy visszahozzuk a hitet és a reményt egy szeretettel telibb, együttműködésen, szolidaritáson, sorsközösségen alapuló állam megteremtésére.”

A megemlékezésen köszöntőt mondott még Várnai Márton, a Gandhi Közalapítvány kuratóriumának elnöke. A beszédek után Balog Zoltán államtitkár és 17 szervezet koszorút helyezett el a pécsi holkauszt-emlékműnél, többek között Farkas Flórián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa; Berényi László országgyűlési képviselő; a Gandhi Közalapítvány; Pécs Város Önkormányzata; a Komló és Térsége Roma és Érdekvédelmi Egyesület; a Drávacsehi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Tolna Megyei Területi Kisebbségi Önkormányzat.

A cigány holokauszt nemzetközi emléknapja az Auschwitz-Birkenauban történt, 23 ezer elhurcolt cigányember drámai halálának évfordulójához köthető. 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka számolták fel az auschwitz-birkenaui II/E. cigánytábort, kivégezve utolsó 3000 lakóját. A Cigány Világszövetség 1972-es párizsi kongresszusának határozata alapján lett ez a cigány holokauszt nemzetközi emléknapja. A szervezet kezdeményezte, hogy augusztus 2-án délben egyperces csenddel emlékezzenek meg a holokauszt cigány áldozatairól.