A Generali Biztosító kutatást végzett külön-külön a fiatal férfiak és nők körében, hogy feltérképezze a magyarok gyermekvállalással kapcsolatos véleményeit és terveit. Úgy tűnik, a férfiak szerint a gyermek születéséről kizárólag a nő dönt, noha a megkérdezett férfiak többsége érettnek érzi magát az apaságra. A spontán női reakcióknál ugyanakkor az ijedség és a félelem listája hosszabb, mint a boldogságé: a nők anyaságtól való félelmét, a gyermekvállalás halogatását vagy elutasítását elsősorban az anyagiak befolyásolják.
A nő dönti el?
A Generali Biztosító fókuszcsoportos kutatást végzett külön a férfiak és külön a nők körében, hogy a résztvevők saját nemük szemszögéből válaszolják meg a kérdéseket. Azt, hogy egyáltalán lesz-e gyerek, és mikor, a nők döntik el, ez kizárólag tőlük függ – így érzik a megkérdezett férfiak. A gyermekvállalás ezek szerint a nők kezében van, ők viszont a beszélgetés alapján ezer gátat húznak maguk elé és halogatják, sokan pedig végleg elhalasztják a gyerekszülést, a második gyermekét legalábbis” – elemzi a kutatást Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágának igazgatója.
Míg a nőknek minden gondolata a biztonságra való törekvést sugározza, érdekes módon a férfiak a gyermekvállalás időpontjánál először az érzelmi hátteret emelik ki mint legfontosabb szempontot. A megkérdezett férfiak többsége érettnek érzi magát az apaságra, konkrét céldátumot, határidőt azonban egyikük sem szabott meg. Arra a kérdésre, hogy mi lenne, ha most jönne a baba, a férfiaknál sokkal gyakorlatiasabbak az első gondolatok, legyen szó akár örömről, akár ijedségről. Talán azért, mert nem misztifikálják a félelmeiket úgy, mint a nők, az öröm a félelem fölé nőhet. A spontán női reakcióknál ugyanakkor az ijedség és a félelem listája hosszabb, mint a boldogságé.
Erősebb a szorongás
Érdekes módon míg az általános vélemény szerint a nők szeretnének több gyermeket, a Generali felméréséből az derült ki, hogy többségük inkább csak 1 gyermeket vállalna. Bár hajlanának a kettőre, hogy ne egyedül nőjön fel a gyermekük, erősebb bennük a szorongás, a jövőtől való félelem. Mint mondják, jelenlegi egzisztenciájuk csak egy gyermek – igényeik szerinti – felnevelését teszi lehetővé. A kettőt vállalók nem egyszer a párjukra hivatkoznak, ezzel mintegy átruházva az anyagi felelősséget a férfiakra.
Ezzel szemben a férfiak úgy tartják, „egy gyerek nem gyerek”, és minden megkérdezett a két (egy fő a három) gyerek mellett voksolt. Ők úgy gondolják, a gyereknek jó, ha testvér mellett nő fel, és jó, ha felnőtt életében is van valaki, aki a támasza lehet, akire számíthat. Szerintük a több gyerekhez csak elhatározás szükséges: nem kell mérlegelni, óvatoskodni, bele kell vágni, és az élet megoldja a dolgokat.
Az anyagi gondok miatti aggodalom megelőzi az örömöt
A gyermekvállalási kedv csökkenésének okai összetettek. A Generali kutatása alapján a legnagyobb visszatartó erő az egzisztenciális félelem: az anyagi gondoktól való aggodalom megelőzi az örömöt, háttérbe szorítja az anyaság és a gyermekvállalás vágyát. A megkérdezettek többségénél nem a karrier vagy a gyermek a központi dilemma, hanem a pénztárca: az anyagi biztonság hiánya.
Aggodalomra ad okot a munkahely várható elvesztése: ez a nőknél törést jelenthet a szakmai karrierben, és tovább súlyosbíthatja a várható anyagi gondokat. Az igazi veszélyeztetettek azok a nők, akik nem érzik biztonságban a munkahelyüket, illetve potenciális vagy tényleges kismamaként hátránnyal indulnak egy megpályázott állásért. A fiatal férfiakat azért sújtja ez a helyzet, mert többségük úgy érzi, egyedül, egy jövedelemből nem tudja eltartani a családját. Van, aki ténylegesen nem, van, aki azon a színvonalon nem tudná eltartani a családját, amit elvárhatónak, netán ideálisnak érez. A Generali felmérése szerint az átlagnál erősebbek a félelmek a Kelet-Magyarországon élők, az alacsonyabb jövedelmi csoportok és a 20-24 év közöttiek körében.
Az anyagi félelmek és a karrier mellett a gyermekvállalást erősen befolyásolja a házasságok számának csökkenése is. Az elmúlt két évtizedben míg a házasságban élők száma jelentősen csökkent, addig az élettársi kapcsolatban élőké csaknem a háromszorosára nőtt. Az élettársi kapcsolatok elterjedése pedig negatívan hatott a gyermekvállalásra: a házasságban élő nők gyermekvállalási gyakorisága több mint kétszerese a nem házas nőkének. Emellett csökkent a párkapcsolatok aránya is, egyre többen egyedülállóak, és közülük sokan kicsúsznak a termékenységi korból.
(MNO)
origo.hu
Schobert Norbi megszólalt a stroke után, így van most
