Torma József, a tamási polgári védelmi kirendeltség vezetője elmondta: a rendkívüli esőzések után Nagyszékelyben, Ozorán, Szakályban omlottak magánházak udvarára a telkeket határoló löszfalak, és Simontornyán is találkoztak omlásveszéllyel; Ozorán és Nagyszékelyben geológus vizsgálta a falak állapotát.
Németh Györgyné, Ozora jegyzője arról tájékoztatott, hogy 8-10 lakóház udvarára omlott jelentős mennyiségű, esetenként 30 köbméternyi föld, egy épület alatt a talaj, a Dózsa György utcát megtámasztó rézsű csúszott meg. Az érintett háztulajdonosok az önkormányzat segítségét kérik a föld elszállításához, de inkább azt tanácsolják, hogy ne nyúljanak az omlással érintett területhez.
Németh Györgyné kitért arra, hogy a magánházak tulajdonosai nem kaphatnak vis maior támogatást, arra ugyanis csak önkormányzati tulajdonban esett kár után lehet pályázni. „Megoldást nem tudunk adni, mindenkinek magának kell védekeznie” – mondta a jegyző. A simontornyai polgármesteri hivatal építésügyi előadója szerint szakvélemény nélkül még tanácsot sem mernek adni a löszfal megerősítéséhez.
Várkonyi Zoltán (Fidesz–KDNP), a 430 fős Nagyszékely polgármestere arról számolt be: a községben, ahol kétszáz lakóház felét érintik löszfalak, tizenöt épület udvarára omlott le nagy mennyiségű föld. Segítséget a nagyszékelyi önkormányzat sem tud adni a tulajdonosoknak – mondta Várkonyi Zoltán.
A kistelepülés polgármestere úgy vélte, csak összehangolt munkával lehet megelőzni az omlásokat, ehhez nemcsak a háztulajdonosoknak kell tenniük, hanem a szántóterületek csapadékvíz-elvezetését is meg kell oldani. Mára eltűnt az a szaktudás, amellyel a löszfalakhoz épült házak egykori tulajdonosai gondozták a löszfalakat. Ezek így további veszélyt jelentenek a községben – jegyezte meg.
A Pécsi Bányakapitányság adatai szerint a Dél-Dunántúlon 250-260 települést érintenek omlásveszélyes löszfalak; Kraft János bányafelügyeleti geológus elmondta, Ozorán és Nagyszékelyben 8-10 méter magas, tömbökben omló partfalak jelentenek veszélyt a házakra.
A bevágásokkal kialakított terepen a házfelújítások, új házak építése miatt a csapadékvízre érzékeny, erózióra hajlamos kőzettér elkezdett gyengülni. Minél több építmény van ezeken a helyeken, minél többet bontják meg az altalajt, annál több problémával fognak találkozni – mondta a szakember.
A geológus aláhúzta: a települések nem tartják kötelezőnek azt, hogy a rendezési tervekben lehatárolják a földtani veszélyforrásokat; ha ezt megtennék, lenne útmutató arra, hogy milyen terveket kell elkészíteni az épületek biztonságához.
(MTI)
origo.hu
Idióta döntést hoztak a Reszkessetek betörőkbe íllő szabolcsi drogfutárok
