A színész 1925. október 4-én született Gyomán, 1944-ben végzett a Színművészeti Akadémián. 1945-től a Belvárosi Színházban játszott, 1948-ban pedig a Nemzeti Színházhoz került. 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze, 1977–1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1987-től egyetemi tanár. 1981–1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke volt, 1985–1989 között országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság elnöke.
Több mint 100 tévéfilmben és mozifilmben játszott. Neve Bacsó Péter 1969-ben bemutatott, és később betiltott A tanú című szatírájával került be a magyar filmtörténelembe. A filmben a rendszer kisembere, Pelikán József gátőr bőrébe bújt. Ezután is a naiv, félrevezethető, ám mégis szerethető figurák megformálásában jeleskedett.
Emlékezetes alakítása volt Havilúd megformálása a Zsaruvér és Csigavérben, és a tanácselnök a Legényanyában. Az 1950-es évektől folyamatosan kapta a szerepeket, játszott a 2x2 néha 5, a Katonazene, a Hogy állunk, fiatalember?, az Iszony, A császár parancsára, az Egy őrült éjszaka, a Déryné, hol van?, az Ezek a fiatalok, A hamis Izabella, a Mi lesz veled, Eszterke?, A tanú, a Gyula vitéz télen-nyáron, a Volt egyszer egy család, a Megint tanú, a Szépek és bolondok, a Gyertek el a névnapomra, A három testőr Afrikában és A miniszter félrelép című filmekben is. Utolsó filmszerepét Sándor Páltól kapta a Noé bárkájában.
Kállai Ferencet pályája során számtalan díjjal tüntették ki. Kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes művész. A Kossuth-díjat 1973-ban kapta meg, 1989-ben a Nemzeti Színház örökös tagjává választották, 2000-ben a Nemzet Színésze lett. Elnyerte a Prima Primissima-díjat is.
Kállai Ferencet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Magyar Színház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
(MNO)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
