Egyharmad azt sem tudta, miről van szó
Így történhetett, hogy nem sokkal a népszavazás előtt a felnőtt lakosság több mint egyharmada nem tudta: miről tartanak referendumot, s csak fele részük helyeselte annak kiírását. A közvélemény-kutatások során 45 százalék állította: biztosan elmegy szavazni, a valóságban csak 14 százalék jelent meg az urnáknál. Tavasszal az emberek szinte hajszálpontosan „megjósolták” a részvételi arányt, most messze túlbecsülték, amikor úgy vélték, hogy 53 százalékos lesz.
Csúfosan elbukott a szocialisták terve
A választáson a jogosult állampolgárok száma 7 815 759 fő volt, a népszavazáson leadott szavazatok száma 1 087 741 – ez 13,91 százaléknak felelt meg. A leadott szavazatok közül 9069 (0,83 százalék) volt érvénytelen, 1 078 342 (99,17 százalék) pedig érvényes. Az adatok szerint a választópolgárok az érvényességhez előírt arányban nem vettek részt, ezért a népszavazás érvénytelen volt. A referendumon feltett kérdésre érvényesen leadott igen szavazatok száma 926 355 (85,91 százalék), a nem szavazatoké pedig 151 987 (14,09 százalék) volt.
Az érvénytelenül végződött népszavazás semmire sem kötelezte az Országgyűlést. A meghiúsult népszavazási kísérlet után néhány nappal, 1990. augusztus 3-án a parlament a Magyar Köztársaság elnökévé választotta Göncz Árpádot.
(Forrás: Magyarország Politikai Évkönyve 1990)
