„Megtehetik az ellenzéki pártok, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a médiatörvény-csomag csütörtökön elfogadott egyik eleme miatt, de én úgy gondolom, a törvény kiállja majd a próbát” – így reagált az ellenzéki pártok kritikáira Szalai Annamária. Megjegyezte: a csomag első elemét már egy hónapja elfogadta a parlament, az ellenzéki pártok arra is azt mondták, hogy alkotmányellenes. „Ennek ellenére a köztársasági elnök úr, aki nagy figyelemmel kíséri az alkotmányt, minden kritika nélkül aláírta a módosítást” – szögezte le Szalai Annamária.
Szakmai önállóság, megszűnő párhuzamosságok
Kijelentette: abban bízik, hogy a jelenlegi – átláthatatlan és pazarló – közpénzfelhasználás sokkal hatékonyabb módon történik majd a közmédia szektorban. Ezen túlmenően jobb minőségű és hatékonyabb tájékoztatást remél az adófizetők számára.
Vajon a közös tulajdonosi testület alá kerülő közmédiumok mindegyikének meglesz a módja arra, hogy a maga profilját, szakmai elképzeléseit továbbra is teljesítse? – hangzott a Hattól nyolcig kérdése. Szalai Annamária úgy reagált: az egyes médiumok szakmai önállósága mellett tenné le a voksot. Fontosnak tartja, hogy megrendelőkként önállóan működhessenek a jövőben is ezek az intézmények és önálló arculatuk legyen.
Az önálló profil egyben azt is jelenti, hogy az eddigi párhuzamosságok megszűnhetnek a közmédiumok között – derült ki a nyilatkozatból. „Ne forduljon elő az például, hogy egy adott eseményre a Magyar Televíziónak kijön két stábja, a Duna Televíziónak két stábja, miközben egymásról nem is tudnak, nem tudják, mit csinál az egyik, mit a másik. Ennek ideje, hogy vége legyen, nem az a lényeg, hogy versenyeztesse az állam a saját cégeit” – szögezte le Szalai Annamária.
Rosszul integrált határon túli műhelyek
Hogyan kell érteni egy minapi nyilatkozatát, mely szerint a határon túli médiaműhelyek nincsenek eléggé benne a magyarországi média-vérkeringésben? – hangzott a Hattól nyolcig másik kérdése. Szalai szerint a határon túli médiaműhelyek megalakulását és fejlődését követő felívelés után az elmúlt években rohamosan leépült az együttműködési rendszer a magyarországi médiumokkal.
„Vannak ma kihasználatlan műhelyek, teljesen elképesztő, hogy rengeteg ember ott hever parlagon, tudna dolgozni, mégsem használják ki ezeket a kapacitásokat” – érvelt Szalai Annamária.
Az okokról szólva annyit mondott: az egyik nyilván finanszírozási ok. A másik, fontosabb, a szemlélet kérdése: ahogy a valóságban már megtörtént, a fejekben is le kell bontani a határokat – mondta. „Meg kell szüntetni, hogy nem egységben gondolkodunk, hogy megkülönböztetjük a határon innenit és túlit. A Kárpát-medencét egységes egészként lehetne tekinteni a magyarság vonatkozásában” – szögezte le Szalai Annamária.
Az ellenzék az Alkotmánybírósához fordul
A Lehet Más a Politika (LMP) az Alkotmánybírósághoz fordul a médiatörvény-csomag csütörtökön elfogadott eleme miatt – ezt már Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese jelentette ki ugyancsak a Hattól nyolcig stúdiójának vendégeként. Elmondta: számításuk szerint huszonkét ponton ütközik az alaptörvénnyel a csütörtökön elfogadott médiaszabályozás. Úgy látják: az Európai Unió azon irányelvének sem felel meg a jogszabály, amely kimondja, hogy a nemzeti médiahatóságoknak függetleneknek kell lenniük.
(Duna Televízió)
origo.hu
Veszélyes időkben nem ripacsokra van szükség! – indul a NEM kampánya
