Navracsics Tibor hangsúlyozta, az értelmiség feladata, hogy kiálljon és küzdjön a hazugsággal szemben az igazságért, ahogyan tette 1956-ban. 1956 igazsága nem pillanatnyi politikai megfontolástól függött, ez a magyar nemzet igazsága volt. Az értelmiség feladata, hogy őrizze ezt az igazságot, hogy mindig megőrizze az ellenállás jogát a hazugsággal szemben, és mindig megőrizze az igazság lángját az utókornak – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Kiemelte, hogy 1956 azon ritka pillanat volt a magyar történelemben, amikor nemzet és értelmisége őszintén nézett szembe egymással, amikor az értelmiség ráébredt a saját hivatására, és ki is tudott állni saját igaza mellett. Navracsics Tibor úgy fogalmazott, „1956-ot elhazudták előlünk. Elhazudták előlünk az iskolában, elhallgatták előlünk a nyilvános életben. Mi felnőtt fejjel, fiatal felnőtt fejjel szembesülhettünk 1956 igazi jelentőségével”.
Hangsúlyozta, hogy a magyar 1956 kiemelkedik a kelet-európai országok más pontjain történt forradalmak vagy felkelések közül, hiszen míg például 1953-ban Kelet-Berlinben a túl szigorú normák ellen lázadtak fel munkások, 1956-ban Poznanban pedig magasabb életszínvonalért tüntettek, addig Magyarországon 1956-ban mosolygó, fiatal egyetemisták a Lengyelországgal való szolidaritásért mentek tüntetni. „Nem csupán magasabb életszínvonalért. (...) Ezek a fiatalok azért vonultak az utcára, hogy Lengyelországgal szolidaritást vállaljanak. Valami olyan értékért, amely nem írható le a hétköznapi túlélés eszköztárával” – emelte ki.
1956-ban egy program mellett állt ki Magyarország, amely a szabad és független, demokratikus Magyarország programja volt. A magyar 1956 szinte az első perctől kezdve programszerűen nyújtott valamit a magyar embereknek a kommunistákkal, a kommunizmussal szemben; az igazság Magyarországának programját nyújtotta a hazugság Magyarországának programjával szemben, a békés polgárok Magyarországának programját nyújtotta a szocialista Magyarországgal szemben – fejtette ki beszédében a miniszterelnök-helyettes.
A műegyetemi megemlékezésen mások mellett jelen volt Sólyom László volt államfő, Kövér László házelnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.