Orbán: További lépések következnek a hiánycél érdekében + Videó

Magyarország további lépésekre készül a következő napokban annak érdekében, hogy tartani tudja az idei, 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt – jelentette ki Orbán Viktor kedden Pécsett. A magyar miniszterelnök a pécsi egyetem jubileumi rektori konferenciáján találkozott José Manuel Barrosóval. Az Európai Bizottság elnöke kifejezte a magyar nép iránti együttérzését az iszapömlés kapcsán. Orbán ugyanitt – korábban a konferencián – elmondta: a tudás felelősség nélkül rendkívül veszélyes.• Szerdán kiderülhet, milyen gazdasági lépéseket tervez a kormány • A jövő évi büdzsén a befektetők szeme

Tekintse meg a hírTV összeállítását!

Magyarország további lépésekre készül a következő napokban annak érdekében, hogy tartani tudja az idei, 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök a pécsi egyetem jubileumi rektori konferenciáján találkozott José Manuel Barrosóval. A kormányfő a tervezett intézkedésekre nem tért ki a Barrosóval folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón. Az Európai Unió jövő évi magyar elnökségére utalva azonban úgy fogalmazott, e tisztség komoly felelősséget jelent, és „kínosan nevetséges volna, ha az elnökséget adó ország nem volna képes tartani az unióban általános gazdálkodási szabályokat”. Orbán Viktor azt mondta: „Mi nem vagyunk ilyen kellemetlen alakok. Ezért mi tartani fogjuk a vállalt kötelezettségeket, beleértve az ez évre vállalt 3,8 százalékos költségvetés hiányt”.

Hazánk a kevesek között

Kitért rá, hogy a magyar gazdaság az idén stagnált, de jövőre még a legóvatosabb intézmények – mint például az Európai Unió – is úgy látják, lesz Magyarországon gazdasági növekedés, ezért jó esély van rá, hogy jövőre az EU-ban elvárt 3 százalékos hiányt is tartani tudja az ország. Magyarország azon kevés ország közé fog tartozni, amelyek a következő évben ezt a hiánycélt tartják, méghozzá úgy, hogy „a költségvetési gazdálkodás ésszerűsége nem öli meg, hanem gerjeszteni fogja a növekedést” – mondta. Hangsúlyozta: a magyar kormány szándéka megfogadni José Manuel Barrosónak a rektorkonferencián elhangzott szavait, miszerint fenntartható növekedésre van szükség. A magyar növekedés azonban nemcsak fenntartható lesz, hanem munkahelyteremtésen alapuló – jegyezte meg.

José Manuel Barroso rendkívül eredményesnek nevezte a megbeszélését Orbán Viktorral, mint mondta, az EU jövő évi magyar elnökségi feladatai mellett áttekintették Magyarország gazdaságának a helyzetét. A politikus azt mondta, megnyugtatók a hiánycél tartásával kapcsolatos magyar törekvések, tervek. „Biztosak vagyunk abban, hogy Magyarország képes lesz megtenni a fiskális konszolidációhoz, illetve a különböző reformokhoz szükséges lépéseket, amelyeket már előirányoztak” – jelentette ki. Hozzáfűzte, hogy az ország Orbán Viktor vezetésével ezeket sikerre viszi.

„Számítunk Orbán Viktor politikai képességeire”

Orbán Viktor kormányfő az energiabiztonságot, Horvátország európai uniós csatlakozását és a romakérdést is az Európai Unió jövő évi soros magyar elnökségének fontos feladatai közé sorolta. Magyarország optimizmussal tekint az elnöksége elé és különös figyelmet kíván szentelni az energiabiztonságnak, amelyről jövő februárban európai csúcsértekezletet tart. Fontosnak tartja Horvátország uniós csatlakozását is, és minden segítséget meg kíván adni Zágrábnak a feltételek teljesítéséhez. Emellett hozzá kíván járulni a romák kérdésével foglalkozó európai programhoz is – mondta a miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatón.

José Manuel Barroso úgy fogalmazott: Magyarország „rendkívül ambiciózus” EU-elnökségi programot határozott meg. Az unió komoly eredményeket vár a soros magyar elnökségétől – jegyezte meg a politikus. Kitért arra is, várják azt a találkozót, amelyet november 17-én tartanak, amikor Orbán Viktor és a kormány tagjai Brüsszelbe látogatnak. Az unió támogatja Magyarország erőfeszítéseit, hogy sikerre vigye a magyar elnökséget – mondta az Európai Bizottság elnöke –, hozzátéve, „számítunk Orbán Viktor politikai képességeire” abban is, hogy „az európai unió ügyét a jövő fél évben előmozdítsa”.

Tudás és felelősség

„A tudás felelősség nélkül rendkívül veszélyes”, az emberek ellen fordulhat – mondta délelőtti köszöntőjében a miniszterelnök a Pécsi Tudományegyetem (PTE) jubileumi rektorkonferenciáján, emlékeztetve a nagy emberáldozatot és anyagi károkat okozó, egy hete történt iszapkatasztrófára. A jubileumi rektorkonferencia a két díszvendég, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjével nyílt meg. Az Európa kulturális fővárosa (EKF) programot 25 éve indították el, és idén Pécs Európa egyik kulturális fővárosa.

A kormányfő Magyarország barátjaként, „nagy európaiaként” üdvözölve Barrosót azt mondta: a világ a XXI. század első évtizedére a válság évtizedeként fog visszatekinteni. Úgy tűnt – mutatott rá –, hogy a civilizált világ túljutott a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság legnehezebb szakaszán, amikor környezeti katasztrófák formájában érkezett az újabb figyelmeztetés. Felidézte az idén májusban a Mexikói-öbölben történt ipari balesetet, amelyet a magyarországi vörösiszap-tragédiával kötött össze. A nyugati civilizáció legfontosabb pillérének nevezte a gazdasági-pénzügyi rendszert és a műszaki tudást. Megjegyezte ugyanakkor: amikor bármelyik területet nagy megrázkódtatás ér, rögtön előtérbe kerül, hogy a modern emberi tudásnak korlátai vannak. Meggyőződése szerint az egymáshoz nyilvánvalóan nem kapcsolódó válságesemények gyökere közös: a tudás és a szakértelem a magánérdek szolgálatában állt, nem társult a közérdek iránti alázattal és felelősséggel.

A magyar népet megrázó ipari balesettel összefüggésben megjegyezte: az érintett vállalat vezetői azt állították, hogy ez a baleset nem következhet be. „Soha nem lehet kizárni a tévedés lehetőségét, mindig és többszörösen ellenőrizni kell mindenkinek a saját igazsága érvényességét” – mondta. A miniszterelnök megállapította: be kell látni, hogy a tudás önmagában nem feltétlenül szolgálja a közérdeket, a magánérdek túlzott érvényesülése háttérbe szoríthatja a tudást. Kifejtette: az egyetemeknek és a kulturális intézménynek, akárcsak Pécsnek, Európa kulturális fővárosának nagy felelőssége van a felelős gondolkodás és döntéshozatal képességének fejlesztésében.

Azt mondta, a magyar kormány a közösségért érzett felelősség fejlesztése okán keresett megoldást a felelőtlenség okozta katasztrófa miatti súlyos problémák megoldására. „Arra próbáltuk használni a magunk tudását, hogy felelős megoldást találjunk, ezért hoztuk létre a katasztrófavédelmi kormánybiztos intézményét, ezért vontuk állami felügyelet alá a károkozó magánvállalatot” – mondta.

Barroso: Az EU „minden lehetséges módon támogatást nyújt”

A magyar nép iránti együttérzését fejezte ki a „nagyon súlyos ökológia katasztrófa”, a magyarországi iszapömlés miatt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, a jubileumi rektorkonferencia díszvendége. „Teljes mértékben elismerjük a magyar hatóságok hozzáértését és gyors fellépését” – jelentette ki a háromnapos konferencia nyitórendezvényén. Kifejtette, hogy az EU az első pillanattól fogva kifejezte, minden lehetséges módon támogatást nyújt. Meggyőződése szerint a pécsi rektorkonferencia kiváló alkalom annak a fontos kérdésnek a megvizsgálására, hogy az egyetemek hogyan segíthetnek alakítani a jövőnket.

Barroso azt mondta, hogy a 25 éves Európa kulturális fővárosa program az egyik legismertebb, a közösségeket élénkítő, a kulturális örökséget megújító EU-kezdeményezés. Gratulált az idei kulturális programokhoz Pécsnek, a települést határok nélküli városnak nevezve. Azt mondta, Pécs „mindig nyitott volt a különböző kultúrák el- és befogadása iránt”. Arról is beszélt, hogy a krízisek kemény tanulságokkal jártak, „tudjuk, hogy a jövőnek másnak kell lennie, növekedésre van szükségünk, de nem bármi áron”. Ki kell használni az egyetemek képességét a változásra, a tudás a növekedés motorja. Hangsúlyozta, hogy a mai, tudásalapú gazdaságban több egyetemi végzettségű emberre van szükség Európában, az egyetemek sokkal nagyobb kör előtt nyitják majd meg a kapuikat, hogy a fiatalok kreativitással és újító szellemmel meg tudjanak felelni a kihívásoknak.

A rektor átadta a PTE díszes alapító okiratának a másolatát

Bódis József rektor arról beszélt: büszkeséggel tölti el, hogy a pécsi volt Magyarországon az első egyetem, amelyet I. Anjou (Nagy) Lajos király alapított 1367-ben. Egyike volt Közép-Európa négy első egyetemének a prágai, a bécsi és a krakkói mellett. Elmondta, hogy évről évre egyre több külföldi diák és oktató vesz részt az egyetem munkájában, a PTE szélesíti együttműködését a külföldi társintézményekkel. Hangsúlyozta: az európai rektorok a konferencián nyíltan, alaposan és szabadon vitathatják meg a felsőoktatás problémáit. A sikeresség kulcsszavai a XXI. században a kreativitás, a tudás és az innováció – hangsúlyozta.

A köszöntők után Bódis József rektor a PTE díszes alapító okiratának a másolatát adta át a két díszvendégnek, José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek és Orbán Viktor miniszterelnöknek. Az egyetem létrehozásának alapvető dokumentuma V. Orbán pápa 1367-es megerősítő bullája. A pécsi egyetem 33 ezer diákkal a legnagyobb magyar felsőoktatási intézmények egyike. A rektorkonferencia a szervezők szerint egyben Magyarország EU-elnökségének első előkészítő rendezvénye, amelyen előadóként vesz részt a belga oktatási miniszter és a spanyol oktatási államtitkár is, a magyar EU-elnökségi előkészületekről Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter tart előadást.

(MTI)