Szalai új fejezetet nyit, novemberre már minden kiderül

Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy alapvetően átformálódjon a közmédiavilág és a múlt, ami egy beteg intézményrendszert hagyott maga után, végre felszámolható legyen – nyilatkozta Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában szerda este.

„Nagyon lepusztult – mind infrastrukturálisan, mind morálisan – az intézményrendszerünk. Évek óta nincs vezetője a Magyar Televíziónak, már a Duna TV-nek és a Magyar Rádiónak sincs, az ORTT-nek is majdnem egy éve nincs elnöke. Bebizonyosodott, hogy a 1996-os törvény alapján létrejövő struktúra mára alkalmatlan, és most egy új fejezet nyílt” – szögezte le Szalai Annamária a közmédiumok területén várható változásokat firtató kérdésre.

„Azzal, hogy megalakult a Médiatanács és a közintézményeket felügyelő kuratórium, lehetővé válik, hogy újrateremtsük ezt a világot együttesen” – szögezte le Szalai Annamária. Mindebből mit fog érzékelni a néző és a rádióhallgató? Egy hónap múlva, két hónap múlva vagy egy év múlva mennyiben fognak más Magyar Televíziót, Duna Televíziót látni, rádiót hallani? – hangzott a felvetés.

„Abban bízom, hogy sokkal jobb minőségű műsorokat fog látni, mint jelenleg. Sajnos a közszolgálati intézmények gazdasági helyezte nem tette lehetővé – talán vegyük kivételnek ebből a Magyar Rádiót –, hogy megtartsák a nézőiket, hallgatóikat. Nagyon rossz helyzetbe kerültek, bár ez nem törvényszerű, hiszen nincs mindenütt így” – hangzott a médiahatóság elnökének reakciója.

Nem versenyeztetik a közmédiumokat

Nincs még egy olyan gazdag ország sem, amely megengedte magának, hogy versenyeztesse a közintézményeit – hangoztatta Szalai Annamária. Példának hozta fel, hogy a Magyar Televízió és a Duna Televízió felesleges terjesztői kapacitásokért versengett, egymásra licitálva vásároltak filmeket. „Azt gondolom, le kell tisztítani, melyik milyen profilt vállal, és ezek után profiltisztán működni. Hogy a néző, amikor odakapcsol, akkor tudja, hogy mit láthat az m1-en, az m2-n, a Duna TV-n, az autonómia csatornán. Bízom benne, hogy sok új csatorna keletkezhet még a jövőben” – mondta Szalai Annamária. Kérdésre válaszolva megerősítette: szeretné, ha lennének új közszolgálati csatornák.

A jelenlegi rendszer pazarló

A jelenlegi rendszer pazarló, átláthatatlan, párhuzamosságok vannak benne – ez pedig indokolja az áttekinthetőbb, világosabb struktúra megalkotását – mondta Szalai Annamária. „Nem normális, hogyha egy eseményre kivonul akár egy tévéből több stáb, mert kimegy egy híradós stáb, egy magazin stáb a Dunából, aztán még kettő a Magyar Televízióból, a rádióból – ez nem ésszerű, ez pazarló. És azt láthatjuk akár a környező országokban is, hogy ésszerűsíteni próbálják a működést. Nagy-Britanniában, Franciaországban például holdingszerűen működnek a közintézmények, Ausztriában összevontan, Szlovákiában a televíziót és a rádiót összevonják” – hangzott el a beszélgetésben.

A hatósági elnök hozzátette: Magyarországon a jogalkotó szándéka az volt, hogy a Magyar Televízió, a Duna Televízió, a Magyar Rádió és az MTI szakmai önállósága megmaradjon, viszont az irányító szinteket összevonta a jogalkotó.

Az új rendszer fokról fokra épül ki

Az új médiaszabályozás hatályosulása fokról fokra teljesül – válaszolta a hatóság elnöke arra a kérdésre, hogy például az egyes közmédiumok profilját meghatározó közszolgálati kódex mikorra készülhet el. Első lépés volt a hírközlési és a médiahatóság összevonása, megalakult hétfőn a Médiatanács és a kuratórium. Utóbbi az előbbi javaslatára új vezérigazgatókat választ – várhatóan november elejére, legkésőbb november közepére. Az ő munkába állásuk lehetővé teszi, hogy az új rendszer elinduljon, illetve ezzel párhuzamosan a közszolgálati kódex elkészítése is megkezdődik a Médiatanácsban. Emellett feláll majd egy új, civil szervezeteket reprezentáló közszolgálati testület – ők felügyelik, hogy a minőség jó-e, azt teszik-e a közszolgálati intézmények, amit szeretnének a nézők – vázolta a közeljövő lépéseit Szalai Annamária.

„Az a baj, hogy most nagyon sokat költ a magyar állam a közszolgálati médiumokra és főleg az intézményrendszerére – és ebből csak tíz százalékát költik műsorra. Én azt szeretném, ha legalább ennyi pénz maradna – jobb lenne, ha több lenne –, és a belső arányok érdemben megváltoznának” – érvelt a hatóság vezetője.

Finanszírozás, létszámkérdések – az új vezetőktől érkezhet a válasz

Mikor tudnak válaszolni arra, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatnak a közmédiumok 2011-ben, és a racionalizálás vezet-e csoportos létszámleépítéshez? – kérdezte a Közbeszéd riportere. „Nem én vagyok az illetékes, hogy választ adjak. Én a Médiatanács elnökeként, illetve az összevont hatóság elnökeként erre nem tudok választ adni. Kinevezik rövidesen az új vezérigazgatókat, új vezető kerül a Műsorszolgáltatási és Vagyonkezelő Alap élére is. Ők fogják meghatározni majd, hogyan működik nap mint nap a négy közintézmény. Bízom benne, hogy a nézők a jövő év közepétől olyan műsorokat, olyan tartalmakat kapnak, amivel elégedettebbek lesznek, mint jelenleg és nem kapcsolnak el a kereskedelmi televíziókra” – hangzott a válasz.

Duna Televízió – vissza az eredeti hivatáshoz

A Duna Televízió kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a Duna TV az elmúlt években azt a jellegét elvesztette, hogy a határon túli nemzetet szolgálta volna, illetve kulturális televízióként működött volna. A közszolgálati kódexben a Duna Televízió szerepeként ezt a két területet fogják meghatározni? – hangzott a Közbeszéd kérdése.

„Én nagyon szeretném, hogyha visszatérne az eredeti hivatásához a Duna Televízió, hiszen azért született, hogy a határon túli magyarság érdekeit is szolgálja, őket is vonzza a képernyő elé. Sajnálatos módon nagyon sokat veszített határon túl a közönségéből, itthon meg már korábban is” – hangzott Szalai Annamária reakciója.

(Duna TV)