„A második kamara az egyensúlyi politika támasza lehet” + Képriport

A második kamarának jelentős hagyományai vannak Magyarországon – hívta fel a figyelmet Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke pénteken, a bizottság és a Fidesz-frakció által rendezett konferencián, amelyen Kukorelli István alkotmányjogász arról beszélt, a második kamara a törvényhozást kiegyensúlyozottabbá teheti.

A Szükség van-e kétkamarás parlamentre az új alkotmányban? című konferencián Balsai István kiemelte: a második kamarának jelentős hagyományai vannak Magyarországon, és ez a kérdés az elmúlt húsz évben a magyar alkotmányozás sarkalatos pontja volt. Felhívta a figyelmet, hogy a téma az alkotmány-előkészítő eseti bizottság napirendjén is szerepel.

Úgy vélekedett: a második kamara a XX. századi konzervatív, egyensúlyi politika támasza volt, a szélsőséges irányzatokkal szemben egyfajta rendszerstabilitási intézményként működött. Turi-Kovács Béla, a Fidesz frakcióvezető-helyettese arról beszélt, lesz új alkotmány, és az alkotmányozás a parlamentben folyik majd. Kiemelte: a Fidesz–KDNP-frakciószövetség nyitott az alkotmánnyal kapcsolatos véleményekre, javaslatokra.

Kukorelli István alkotmányjogász nem „militáns” híve a második kamarának, de mint felszólalásban jelezte: arra „51-49 százalékban nyitott”. Szerinte a második kamara a hatalommegosztást árnyaltabbá, a törvényalkotást jobbá, kiegyensúlyozottabbá teheti. Az alkotmányjogász a vegyes modellt, a választott típusú második kamarát tudná támogatni, azt, amely a területi önkormányzatiság, a nemzeti, etnikai kisebbségek, a külföldön élő magyar állampolgárok képviseletének elve mentén szerveződik, és amelynek a volt köztársasági elnökök is tagjai lehetnének.

A Kukorelli István által támogatott modell szerint a második kamara nem lenne egyenrangú az „alsóházzal”, részt venne a törvényalkotás folyamatában – kivéve a költségvetés és a pénzügyi tárgyú törvények megalkotását –, törvényt kezdeményezhetne, lenne egyszeri visszaküldési joga, tehetne módosító javaslatokat, nem lenne azonban szerepe a végrehajtó hatalom megalakításában, annak felelősségre vonásában.

A második kamarákról általában szólva a volt alkotmánybíró azt mondta: azok fő funkciója a köztársasági elnökéhez hasonlít sok tekintetben, azaz szerepe egyensúlyi, az alkotmányos demokrácia népképviseleti többségének intézményi kontrollja.

Kukorelli István kitért arra, ahol létezik „megszelídített” második kamara, ott az a képviselőház „élő lelkiismerete”; önmagában nem mércéje a jogállami demokráciának, az uniós országokban fele-fele arányban van egy-, illetve kétkamarás rendszer; ahol van, ott léte a törvényhozás megosztását jelenti.

(MTI)