Domokos: Az előző évinél jobb költségvetési tervezet készült

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint főleg az adóbevételi terület hordoz kockázatokat a jövő évi büdzsé tervezetében, ám az mégis jobb, mint az idei költségvetés tervezete volt – így jellemezte a 2011-es büdzsé tervezetét Domokos László a Duna Televízió szerda reggeli műsorában. Az ÁSZ-elnök szerint mindenképp értékelendő, hogy uniós csatlakozásunk óta először készült olyan büdzsétervezet, amely be kívánja tartani az EU által meghatározott államháztartási hiánycélt.

Évek óta gond van – az ÁSZ felől nézve – a költségvetési tervezetekkel; nem egészen átláthatók, nem érkeznek meg hozzájuk időben a megalapozó törvények; van, hogy egy egész bevételi tömegről nem tud véleményt mondani a számvevőszék – ismertette a büdzsé vizsgálatának hátterét és a korábbi évek tapasztalatait Domokos László, a számvevőszék elnöke. „Azt tudom mondani, hogy jobb, mint az előző évi tervezet volt, de lehetne jobb is, van rajta mit javítani” – jellemezte összegző mondattal a jövő évi költségvetés tervezetét az ÁSZ-elnök.

A vélelmezésekkel nem tud mit kezdeni az ÁSZ

Az idén legfőbb gondjuk, hogy választási évben készült a költségvetési tervezet, az adótörvények „sincsenek még a végén”, így nagyon rövid ideje maradt a számvevőknek a tervezet elbírálására. A helyszínen egy hétig tartózkodtak – igaz, akkor száz fővel –, a törvényjavaslat parlamentnek történt benyújtása után pedig újabb egy hetük maradt a dokumentum véleményezésére.

Az adók esetében jó néhány „törvényi sort” nem tudtak értékelni; ez most egyharmadnyi arányt tett ki – igaz, tavaly még 96 százalékról nem tudott véleményt mondani a számvevőszék – fejtette ki Domokos László.

Jövőre nagy kockázatúnak látja az ÁSZ például a társasági nyereségadó területét. Itt ugyanis komoly kedvezményeket adott a kormányzat, főleg a kkv-szektor részére, de a változás háttérszámításai nem készültek el, így nehéz megítélni, mekkora bevételcsökkenést okoz majd a központi költségvetésben, nem lehet tudni, milyen lesz a hatása. „Azzal, hogy milyen vélelmezések vannak e tekintetben, nos, azzal a számvevőszék nem tud mit kezdeni” – mondta az elnök.

A másik bizonytalan kérdés, hogy a nemzeti jövedelem, a GDP változása hogyan hat majd az áfabevételekre, illetve a nyugdíjjárulékok befizetésénél. Összességében az adóbevételek felénél, 46 százalékánál tudta azt mondani az ÁSZ, hogy azok megalapozott bevételi tervek; a többinél pedig felhívták a képviselők figyelmét, hogy a törvény tárgyalása során a szakbizottságokban tisztázzák az adónemek bevételi számainak megalapozottsági szintjét.

Az adók területén nagymértékben új adószerkezeti bevételi oldallal kell számolni, amelyeknek hiányoznak a pontos megalapozó számításai. „A különadók vonatkozásában a bevételi oldal több tekintetben bizonytalannak ítélhető meg” – példálózott az ÁSZ elnöke.

Alátámasztó törvényekre várnak a számvevők

Számos esetben várnak még alátámasztó törvényeket, úgynevezett salátatörvényeket, amelyek a büdzsé jövő évi végrehajtását hivatottak szabályozni – ezek egy részét még be sem nyújtották, a kormány erre a hétre ígérte az előterjesztésüket – derült ki a beszélgetésből. „A számvevőszék azt tudta mondani a képviselőknek, hogy ezek a területek még fehér foltok, amelyeket csak a nevezett törvények konkrét benyújtása után lehet megítélni. Akkor, amikor az illetékes parlamenti szakbizottságok megtárgyalják – ott kell majd számon kérni a számok megalapozottságát” – mondta Domokos László, hozzátéve: ezek között több, az adó területén kívülre eső tétel is található.

Stabil kiadási oldal, betartott uniós hiánycél

A büdzsé kiadási oldalán ugyanakkor egy viszonylag stabil szerkezetet találtak a számvevők. A korábbi évekhez képest nincs lényeges elmozdulás, ezért ott könnyebb is volt megítélni a kockázatokat, amelyekből kevesebb is van, mint a bevételi oldalon.

Az önkormányzati szférát érdemesnek tartotta kiemelni Domokos László. Az itt várható 4,5 százalékos növekedés a 2010-es reálszintet „hozza” a jövő évben, hiszen 3,5 százalék körüli áremelkedéssel számol a kormányzat. „Ez jól hangzik, de az előző években felhalmozódott önkormányzati problémák, a bevételi és kiadási oldal egyensúlyának hiánya tovább viszi a rendszert, de nem romlik” – jellemezte az ágazatban várható folyamatokat az ÁSZ-elnök.

Kiemelte ugyanakkor: a számvevőknek értékelniük kell, hogy a büdzsé tervezete jövőre három százalék alatti hiánnyal számol. „Ez jelentős dolog, hiszen Magyarország ellen az uniós csatlakozása óta mindig is túlzott deficiteljárás, egyfajta büntetőeljárás folyt az EU-ban; ez rombolta tekintélyét, megbízhatóságát, ennek okán mindig magasabb kamatfelárat kellett fizetni az országnak. Most viszont olyan terv készült, ami az elsődleges egyenlegében – az oktatás, egészségügy, igazgatás vonatkozásában – megtakarít; de kockázatok a bevételi oldalon megfogalmazódnak” – szögezte le Domokos László.

Leépítés a közszférában – a menetrend még nem átlátható

Ami a közszférában tervezett leépítéseket illeti, ezek előkészítettségéről az ÁSZ-elnök úgy nyilatkozott: a részleteit nem látják. Nem tudni, hogy fűnyíró elv szerint valósul-e meg – tehát egyformán csökken-e minden területen –, vagy esetleg lennének egyes területek, ahol a tíz százalékot meghaladná a leépítés aránya, míg más területeket esetleg nem is érintene.

„Mindez még nem átlátható, ennek az oka pedig az, hogy a kormányzat az egyes tárcákra bízta a részletek meghatározását. A tervezési körirat szerint, amit az ÁSZ vizsgált, a háttérintézményeknél tízszázalékos, a többinél pedig ötszázalékos visszalépést kell megtervezniük az egyes ágazatoknak. De hogy ezen belül hogyan fog megtörténni, még nem látható a képviselők számára” – jelentette ki Domokos László, aki egyébként hosszú vitára számít ebben a vonatkozásban, ami egyben számos, ma még nem ismert részletkérdés tisztázására ad majd lehetőséget a képviselőknek az Állami Számvevőszék elnöke szerint.

(DunaTV)