A kerületi bíróság K. Tibor elsőrendű vádlottat zsarolás kísérletéért másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 300 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A másodrendű L. András felbujtóként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletéért, valamint lőszerrel visszaélés bűntettéért két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönt kapott, s ezen felül 600 ezer forint pénzmellékbüntetést is meg kell fizetnie.
A harmadrendű vádlottat a bíróság bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletéért egy év két hónap, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és ötszázezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Az ügyész tudomásul vette az elsőfokú ítéletet. Az első- és másodrendű vádlottak és védőik három nap gondolkodási időt kértek, a harmadrendű vádlott és védője fellebbezést jelentett be.
A PKKB szerint L. András OTP-vel szembeni haragja arra a jogvitára vezethető vissza, amelyben egyik ismerősének a cége pert vesztett az OTP ellen a Legfelsőbb Bíróságon. Ő ebben a cégnek jelentős anyagi veszteséggel járó eljárásban tanácsadóként vett részt. Ezt követően komoly indulat, negatív érzelem alakult ki benne a pénzintézet iránt, s elhatározta, hogy kellemetlen helyzetbe hozza, megzsarolja a bank első emberét.
L. András tudta, hogy annak idején, a Bank Center építése kapcsán bizonyos illetékek meg nem fizetése miatt esetlegesen felmerült a bűncselekmény elkövetésének gyanúja, s az is, hogy esetlegesen az OTP is érintett lehet. Büntetőeljárás azonban nem indult az ügyben. A bíróság szerint a vádlott „úgy gondolta, van zsarolnivalója”. Az elsőfokú ítélet szerint L. András felvette a kapcsolatot a harmadrendű vádlottal, aki 1999–2000-ben az APEH-nél elnöki tanácsadóként dolgozott, és ismerte az ügy részleteit. Közeli ismerősét, K. Tibort pedig rávette, hogy működjön közre tervében.
K. Tibor 2007 novemberében és decemberében három különböző internetkávézóból küldte el Csányi Sándor nyilvános e-mail címére a zsaroló levelet és annak mellékleteit. Ebben rövid fizetési határidőt megjelölve a „Bankteam” ötvenmillió eurót követelt Csányitól. Fenyegető levelük szerint ha nem fizetne, úgy nyilvánosságra hozzák a Bankcenter apportálásával kapcsolatos dokumentumokat, s mellékeltek egy hosszas címlistát is, hogy kik kapják meg még ezeket a papírokat. A címzettek között a közélet és az Európai Unió valamennyi vezető és jelentős személyisége szerepelt. A zsaroló e-mailekről az OTP biztonsági igazgatója tájékoztatta az akkor külföldön tartózkodó Csányi Sándort, aki utasította beosztottait, hogy haladéktalanul tegyenek feljelentést.
A bíróság indoklása során kifejtette: az eset nemcsak a közismert és felelős beosztásban lévő, köztiszteletben álló Csányi Sándornak a reputációját, hanem személyén keresztül a fenyegetés az OTP-t, így az egész magyar nemzetgazdaságot is hátrányosan érintette volna.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
