Pokorni tarthatónak látja a törvényalkotási menetrendet

Nincs szó a Fidesz és a KDNP közötti feszültségről, ahogy közte és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár között sincsenek – nyilatkozta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában szerda este. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke arról beszélt a stúdióban, hogy a felsőoktatás számos, időszerű kihívásával nem foglalkozik a felsőoktatási törvény módosításának most megismerhető koncepciója, illetve egyes kihívásokra – például a bolognai rendszer kétségkívül szükséges korrigálására – szerinte nem jó válaszokat ad. Pokorni úgy látja: a szükséges egyeztetések még bőven lefolytathatók addig, amíg jövő tavasszal vagy a nyár elején dönt a módosításról az Országgyűlés.• „Az lesz a vége, hogy a diákok külföldre mennek”

Abban nem ért egyet a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nevével fémjelzett felsőoktatási koncepcióval, hogy mivel is foglalkozzon és mivel ne egy ilyen koncepció – nyilatkozta a Közbeszéd stúdiójában Pokorni. Nem veszi figyelembe a tervezet és nem kezeli például azt a felsőoktatási térséget, amelynek része vagyunk; nem veszi figyelembe, hogy elcsábítják a legjobb gyerekeinket – sorolta kifogásait a volt oktatási miniszter. Megjegyezte: az Európai Unió nem érdekelt a nemzetállamok felsőoktatásában; abban érdekelt, hogy nagy európai központokban – Berlinben, Bécsben, Párizsban – olyan gigantikus egyetemek jöjjenek létre, amelyek versenyképesek az amerikai egyetemekkel – ez egy kimondott és bevallott stratégiai cél.

„Bonyolult és nehéz manőver”

Pokorni szerint nekünk magunknak kell ezzel az elszívóerővel szemben megteremteni egy minőségi felsőoktatást. Komoly baj van például a vidéki főiskoláknál, amelyek vergődnek, alig jelentkezik oda hallgató, gigantikus hitelek nyomják az intézményeket a korábbi évek PPP-s programjai miatt, a népességcsökkenés okán pedig jelentős kapacitástöbbletük is van. Amit tehát lépni kellene, az egy nagyon bonyolult és nehéz manőver – mondta Pokorni. A vidéki felsőoktatási intézmények léte fontos a vidéki városoknak – Magyarország nem úgy nézne ki, ha Nagykanizsán, Baján, Gyulán, Egerben nem működnének ilyen intézmények.

Az egyik lehetséges út, hogy az érettségi utáni felsőfokú szakképzést ezekbe az intézményekbe terelik, de ekkor ezt a területet el kell venniük a szakképző intézményektől, akik így is túlkínálattal bírnak, minden harmadik székük ma üres. Utóbbiakhoz kellene behozni a felnőttképzést, ami ma nagyrészt kft.-k és bt.-k „dzsungeles, televényes vidékén” működik, komoly minőségi problémákkal. Ki kellene tisztítani és az ifjúsági szakképző intézmények feladatául kiszabni a terület működtetését – vázolta a felsőoktatásra vonatkozó koncepciója egyes részeit Pokorni. Ez egy érzékeny manőver, nagyon sok eszközzel kellene itt dolgozni. Ezek a problémák viszont „mind nem jelennek meg” a koncepcióban – szögezte le a fideszes politikus.

Bologna reforma szorul, de nem lehet eltörölni

Valóban jelen van problémaként a felsőoktatásban, hogy egyes képzések nem adnak piacképes diplomát, de mégsem ez a meghatározó – reagált a Közbeszéd kérdésére Pokorni. Ez – tette hozzá – a bolognai rendszer bevezetésének egyik problémája; nevezetesen, hogy úgy jöttek létre az elmúlt években az alapszakok, hogy a gyakorlatorientált, gazdaságközeli megközelítés meg sem jelent a létesítésükkor. A megoldás az alapképzések jelentős átírása, átalakítása lenne. Ám ez nem jelenti azt, hogy – amint a koncepció most tartalmazza – ketté kellene vágni az alapképzést, és azt mondani az egyikre, hogy az „gyakorlati”, a másikra meg, hogy „akadémiai”.

„Ez azt jelentené, hogy létrehozunk olyan alapszakokat, amikkel csak továbbtanulni lehet, és olyanokat, amelyekkel csak a gazdaságba lehet kilépni. Ez volt a duális rendszer, a főiskola–egyetem kettőssége. Ha ezt megcsinálnák – egyébként nem szabad –, akkor visszatérnénk abba a kelepcébe, amiből tíz évvel ezelőtt ki akartunk lépni. Nem csak mi, az összes európai állam” – érvelt a volt oktatási miniszter, aki szerint bár sok baj van a bolognai rendszerrel, lehet rajta változtatni – de kidobni nem, mert nem látni alternatíváját.

„Sehol Európában nem térnek vissza az elmúlt negyven-ötven év duális rendszeréhez. Ez a fajta visszafordulás inkább kényelmességből fakad. Meg kell újítani a felsőoktatást, de ez nem jelentheti azt, hogy a két évtizeddel ezelőtti modelleket kell visszaálmodni egyfajta nosztalgikus sóvárgással” – nyilatkozta a fideszes politikus.

Tartani lehet a menetrendet

Mennyire van itt szó a Pokorni Zoltán és Hoffmann Rózsa közötti feszültségről, és mennyire a két párt, a Fidesz és a KDNP közötti feszültségről? – hangzott a Közbeszéd kérdése. „Nincs szó sem pártok, sem személyek közötti feszültségről” – reagált Pokorni Zoltán. „Nagyon jó a viszonyom Hoffmann Rózsával, és mindentől függetlenül a napokban leültünk kávézni és elhatároztuk, hogy hogyan próbálunk új menetet szabni az egyeztetésnek, ami az elmúlt hónapokban sajnálatos módon elmaradt” – mondta a fideszes politikus, hozzátéve: időben vannak, az imént mondottak orvosolható problémák. Azt a menetrendet pedig, hogy tavasszal vagy jövő nyáron a parlament elé kerüljön a felsőoktatási törvénynek egy jó módosítása, tartani lehet – szögezte le Pokorni Zoltán fideszes politikus, volt oktatási miniszter a Közbeszéd stúdiójában.

(DunaTV)