Türk megújítaná az együttműködést hazánkkal

Magyarország és Szlovénia között nagy a politikai bizalom, de szinte minden területen lehet újítani az együttműködésben – mondta a hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó szlovén köztársasági elnök szerdán az MTI-nek adott interjúban.• Schmitt számít az EU-elnökség tapasztalataira + Kép

Danilo Türk elmondta: miután találkozott Schmitt Pál államfővel és Kövér László parlamenti elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt, elsősorban a 2011-es magyar EU-elnökség legfontosabb feladatairól. A kormányfővel áttekintették egyebek mellett az új, körvonalazódó európai pénzügyi válságkezelési mechanizmust, az energiabiztonság ügyét, valamint az EU Duna-régió projektjéhez kapcsolódó stratégiai kérdéseket, köztük a közlekedési folyosók témáját.

A szlovén elnökként harmadszor Magyarországra látogató Danilo Türk az interjúban kifejtette: a két ország között nagyon jó a gazdasági együttműködés, a kereskedelem volumene ismét növekszik. A továbblépés lehetőségei között említette, hogy a két ország az EU kereteiben új eszközöket kereshet az energiabiztonság megoldására. Utalt rá, hogy Szlovénia ad otthont az EU új energiaügynökségének (ACER).

A másik hagyományos terület, amelyen szerinte előre lehetne lépni, a kisebbségek ügye; a határokon átívelő, regionális együttműködés javítását szorgalmazta. Elmondta, hogy a Szlovéniában élő magyar és a Magyarországon élő szlovén kisebbség helyzetének javításáért ki lehet dolgozni olyan regionális megközelítést, amelynek segítségével EU-források mobilizálhatók a térségek fejlesztésére. Arra a kérdésre, hogy milyen tanácsot adna Magyarországnak a sikeres EU-elnökséghez (Szlovénia az új uniós tagállamok közül elsőként töltötte be a soros EU-elnöki posztot 2008-ban), úgy felelt: a szlovén elnökség egyik fontos tanulsága az volt, hogy „a kicsi szép”. Ezt úgy érti – tette hozzá –, hogy a kis államok előnyben vannak: mivel kevesebbet kockáztatnak, és kevesebb kérdésben érdekeltek, nagyobb bizalmat kelthetnek, mint a nagyobb tagországok. „Egy kis országgal mindenki együttműködik, ez nagyon konstruktív lehet” – mondta.

Megjegyezte, hogy Magyarország Szlovéniához képest új helyzetben, az EU intézményi szerkezetét átalakító lisszaboni szerződés hatálybalépése után látja majd el az EU-elnökséget. „Ez egy másfajta, új lehetőségeket kínáló elnökség lesz” – mondta. Hozzátette, szerinte ki kellene használni, hogy a több intézménynek köszönhetően már az elnökség nem minden feladatát kell a rotációs elnökséget betöltő országnak ellátnia. Előnynek mondta, hogy az Európai Tanács elnökeként Herman Van Rompuy elvégezheti a feladatok egy részét Brüsszelben. Rámutatott, hogy a munkamegosztás e tekintetben még nem kristályosodott ki, és ennek kialakításában Magyarország is szerepet játszhat.

Danilo Türk meggyőződése szerint a magyar diplomácia remekül teljesít, nincs szüksége különösebb tanácsra, „biztos, hogy Magyarország kitűnően el fogja látni (a feladatot)”. Azt mondta, az EU-elnökség idején a szlovén diplomáciai tevékenység 30-40 százaléka az unió irányításának feladataihoz kapcsolódott. A szlovén elnök arról is beszélt, hogy az EU közös külpolitikája még kialakulóban van, nem lehet egységes irányvonalról beszélni, és az egyes országoknak ezzel tisztában kell lenniük. „Az EU-nak nincs nagyon világos prioritási rendszere”, minden államnak saját magának kijelölnie a legfontosabb feladatait. Utalt rá, hogy az EU-nak időnként komoly nehézségeket okoz a közös álláspont kialakítása. Példaként említette, hogy még mindig nincs egységes megközelítés Koszovó státusát illetően.

Megítélése szerint Szlovénia legalább negyven százalékban saját maga alakítja külpolitikáját. Elmondta, hogy Kína, India, Latin-Amerika viszonylatában például nincs sok mozgástér, de más ügyekben a tagállamok önállóbban dönthetnek, például Palesztina ügyében az ENSZ-ben, ahol nem volt közös EU-álláspont. Danilo Türk azt is elmondta, hogy országa számára egyértelműen sikeres volt az euró 2007-es bevezetése. A közös európai valuta Szlovéniának monetáris biztonságot jelent, védelmet nyújtott a recesszióval szemben a gazdasági és pénzügyi válság idején, még azon az áron is, hogy bizonyos eszközöket, például a nemzeti valuta leértékelését már nem tudták használni. „Az emberek teljesen elfogadták az eurót saját fizetőeszközüknek, erre nagyjából egy évre volt szükség” – tette hozzá.

(MTI)