Türk megújítaná az együttműködést hazánkkal

Magyarország és Szlovénia között nagy a politikai bizalom, de szinte minden területen lehet újítani az együttműködésben – mondta a hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó szlovén köztársasági elnök szerdán az MTI-nek adott interjúban.• Schmitt számít az EU-elnökség tapasztalataira + Kép

MNO
2010. 11. 10. 16:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Danilo Türk elmondta: miután találkozott Schmitt Pál államfővel és Kövér László parlamenti elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt, elsősorban a 2011-es magyar EU-elnökség legfontosabb feladatairól. A kormányfővel áttekintették egyebek mellett az új, körvonalazódó európai pénzügyi válságkezelési mechanizmust, az energiabiztonság ügyét, valamint az EU Duna-régió projektjéhez kapcsolódó stratégiai kérdéseket, köztük a közlekedési folyosók témáját.

A szlovén elnökként harmadszor Magyarországra látogató Danilo Türk az interjúban kifejtette: a két ország között nagyon jó a gazdasági együttműködés, a kereskedelem volumene ismét növekszik. A továbblépés lehetőségei között említette, hogy a két ország az EU kereteiben új eszközöket kereshet az energiabiztonság megoldására. Utalt rá, hogy Szlovénia ad otthont az EU új energiaügynökségének (ACER).

A másik hagyományos terület, amelyen szerinte előre lehetne lépni, a kisebbségek ügye; a határokon átívelő, regionális együttműködés javítását szorgalmazta. Elmondta, hogy a Szlovéniában élő magyar és a Magyarországon élő szlovén kisebbség helyzetének javításáért ki lehet dolgozni olyan regionális megközelítést, amelynek segítségével EU-források mobilizálhatók a térségek fejlesztésére. Arra a kérdésre, hogy milyen tanácsot adna Magyarországnak a sikeres EU-elnökséghez (Szlovénia az új uniós tagállamok közül elsőként töltötte be a soros EU-elnöki posztot 2008-ban), úgy felelt: a szlovén elnökség egyik fontos tanulsága az volt, hogy „a kicsi szép”. Ezt úgy érti – tette hozzá –, hogy a kis államok előnyben vannak: mivel kevesebbet kockáztatnak, és kevesebb kérdésben érdekeltek, nagyobb bizalmat kelthetnek, mint a nagyobb tagországok. „Egy kis országgal mindenki együttműködik, ez nagyon konstruktív lehet” – mondta.

Megjegyezte, hogy Magyarország Szlovéniához képest új helyzetben, az EU intézményi szerkezetét átalakító lisszaboni szerződés hatálybalépése után látja majd el az EU-elnökséget. „Ez egy másfajta, új lehetőségeket kínáló elnökség lesz” – mondta. Hozzátette, szerinte ki kellene használni, hogy a több intézménynek köszönhetően már az elnökség nem minden feladatát kell a rotációs elnökséget betöltő országnak ellátnia. Előnynek mondta, hogy az Európai Tanács elnökeként Herman Van Rompuy elvégezheti a feladatok egy részét Brüsszelben. Rámutatott, hogy a munkamegosztás e tekintetben még nem kristályosodott ki, és ennek kialakításában Magyarország is szerepet játszhat.

Danilo Türk meggyőződése szerint a magyar diplomácia remekül teljesít, nincs szüksége különösebb tanácsra, „biztos, hogy Magyarország kitűnően el fogja látni (a feladatot)”. Azt mondta, az EU-elnökség idején a szlovén diplomáciai tevékenység 30-40 százaléka az unió irányításának feladataihoz kapcsolódott. A szlovén elnök arról is beszélt, hogy az EU közös külpolitikája még kialakulóban van, nem lehet egységes irányvonalról beszélni, és az egyes országoknak ezzel tisztában kell lenniük. „Az EU-nak nincs nagyon világos prioritási rendszere”, minden államnak saját magának kijelölnie a legfontosabb feladatait. Utalt rá, hogy az EU-nak időnként komoly nehézségeket okoz a közös álláspont kialakítása. Példaként említette, hogy még mindig nincs egységes megközelítés Koszovó státusát illetően.

Megítélése szerint Szlovénia legalább negyven százalékban saját maga alakítja külpolitikáját. Elmondta, hogy Kína, India, Latin-Amerika viszonylatában például nincs sok mozgástér, de más ügyekben a tagállamok önállóbban dönthetnek, például Palesztina ügyében az ENSZ-ben, ahol nem volt közös EU-álláspont. Danilo Türk azt is elmondta, hogy országa számára egyértelműen sikeres volt az euró 2007-es bevezetése. A közös európai valuta Szlovéniának monetáris biztonságot jelent, védelmet nyújtott a recesszióval szemben a gazdasági és pénzügyi válság idején, még azon az áron is, hogy bizonyos eszközöket, például a nemzeti valuta leértékelését már nem tudták használni. „Az emberek teljesen elfogadták az eurót saját fizetőeszközüknek, erre nagyjából egy évre volt szükség” – tette hozzá.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.