A BBC lehet a közmédiumok együttműködési modellje

Nem tart attól L. Simon László fideszes politikus, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke, hogy ne állná ki az alkotmányosság próbáját az elfogadás előtt álló részletes médiatörvény. A Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának nyilatkozó politikus szerint a médiarendszerek átalakulásával igenis indokolt átfogóan, egy törvényben szabályozni a teljes médiavertikumot, a nyomtatott sajtótól az elektronikus médiumokon át az internet bizonyos szegmenseiig.

A négy közmédium – a Magyar Televízió, a Duna Televízió, a Magyar Rádió és az MTI – most kibontakozó együttműködésének igenis vannak nemzetközi példái, például a BBC, ahol központi hírszolgáltatás van, és az ott készült anyagokat valamennyi csatorna átveszi – mondta kérdésre válaszolva L. Simon László. Ennek praktikus, szakmai és takarékossági okai egyaránt vannak – tette hozzá.

A közmédiumoknak jövőre többletforrások állnak rendelkezésre az idei büdzséhez képest – érvelt L. Simon. Kérdésre válaszolva azt nem tudta megmondani, hogy mennyivel lesz olcsóbb a rendszer működtetése a központi hírgyár létrehozása, a hírterületek összevonása révén. Hozzátette: még az is lehet, hogy nem lesz olcsóbb az új rendszer, de ha így lenne, annak nyilván szakmai okai lehetnének, amelyeket azok a szakemberek tudnak megvilágítani, akik levezénylik a közmédiarendszer átalakítását. „Hogy tisztán lássák a nézők is: nekünk az a dolgunk, hogy a keretjogszabályt megalkossuk, és a részben már kinevezett és a még kiválasztandó szakemberek pedig végigviszik ezt a szakmai irányvonalat” – mondta a fideszes politikus.

Kiállja az alkotmányosság próbáját

A parlament előtt fekvő, majdnem kétszáz oldalas médiatörvény átfogóan szabályozza a média világát, a nyomtatott sajtótól az elektronikus médiumokon át az internet bizonyos részeivel bezárólag – mondta L. Simon. A jogszabálytervezetet ért ellenzéki kritikák egyikéről – nevezetesen, hogy az Alkotmánybíróságon (Ab) támadnák meg a törvényt, amennyiben azt mostani formájában fogadja el az Országgyűlés – a kormánypárti politikus azt mondta: az ellenzéknek szíve joga az Ab-hoz fordulni. Megjegyezte: az új típusú szabályozás közmédiumokra és a Médiahatóságra vonatkozó része már a nyáron kiállta az alkotmányosság próbáját, ezért nem fél attól, hogy a most elfogadni készülő jogszabály ne lenne alkotmányos.

A fogyasztók akaratát testesítik meg a szankciók

Komolyabb pénzbüntetéseket helyezett kilátásba a törvénytervezet a kereskedelmi médiumok szabálysértése esetén. Arra számít, hogy nagyobb hatással bírnak majd ezek a büntetések? – kérdezte a Hattól nyolcig munkatársa.

„Nagyon bízom benne, hogy nagyobb hatásfoka lesz” – reagált L. Simon. A magyar televíziónézők ugyanis ezt várják – tette hozzá. „Azt szeretnék, hogy délután négy órakor a kereskedelmi tévékben ne lehessen az éjszakai film összes erőszakos jelenetét kétperces ajánlóban levetíteni. A magyar nézők azt várják, hogy este nyolckor egyes televíziócsatornákon ne legyen nyíltan pornográf valóságshow; emellett kevesebb obszcenitást, gyerekeket veszélyeztető, családot romboló, a nemzettudatunkat romboló műsort szeretnének a magyar televíziókban. Szerintem ezt teljes joggal várják el” – hangzott a beszélgetésben.

L. Simon megjegyezte: mind az Egyesült Államokban, mind Angliában, mind Németországban szigorúbbak e védelmi szabályok a hazaiaknál – ezért sem lát kivetnivalót a parlament előtt lévő tervezetben. Hozzáfűzte: a kereskedelmi televíziók eddig lényegében belekalkulálták a költségvetésükbe a várható büntetéseket a várható nyereséghez képest. „Nem azt szeretnénk, hogy most a felső büntetési tételt, a 25 millió forintot kalkulálják be, hanem azt, hogy az egész rendszernek legyen olyan visszatartó hatása, hogy akik nem a fentebb említett tartalmakat akarják nézni, azok is elégedetten ülhessenek a tévé elé” – mondta a kormánypárti politikus a Hattól nyolcig műsorában.

Összeértek a médiumok, jogos az átfogó szabályozás

A készülő törvénytervezettel kapcsolatban – ismét csak a kritikákra reagálva – megjegyezte: teljesen jogosnak érzi, hogy egy törvényben kívánják szabályozni a teljes magyar médiarendszert, ezen belül az internet bizonyos részeit is.

L. Simon szerint hibásan vádolják a törvény kidolgozóit azzal, miszerint alaptalanul dolgoznák össze az elektronikus, a nyomtatott és az internetszolgáltatásokat és ezek szabályozását. „Amikor a médiumok összeértek, amikor médiakonglomerátumokhoz egyszerre tartozik sajtótermék, annak a honlapja, illetve tévé- és rádiócsatorna, akkor értelmetlen arról beszélni, hogy ezek elválnak egymástól és elkülönülnek a szerkesztési szokásaik; ráadásul ma már ez utóbbi sem igaz, hiszen ha ma adok egy interjút valahol, annak egy része megjelenik nyomtatva, online, illetve hangzó vagy képi anyagként is” – érvelt a politikus a médiatörvény készülő tervezetének tartalmi szabályozása mellett a Duna Televízió reggeli műsorában.

(DunaTV)