Inotai: Fel kell gyorsítani az uniós döntéshozatali folyamatot

Bár elvben semmi akadálya nincs annak, hogy az Európai Unió növelje politikai befolyását a világban, a tagállamok hosszas érdekegyeztetése, a közös álláspont megtalálása kifejezetten hátrányos helyzetbe hozza az uniót a nemzetközi kapcsolatok többi szereplőjéhez képest – mondta Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének (VKI) igazgatója egy nemzetközi konferencián szerdán, Budapesten.

A Magyar ENSZ Társaság által szervezett előadássorozat keretében Inotai András hangsúlyozta: nyílt titok, hogy „vége Európa évszázadainak”, miután hosszú ideig itt volt a világ gazdasági növekedésének súlypontja. Igaz, részben azért, mert akkoriban keveset tudtak még Kínáról, holott a termelés jelentős része már akkor is ott zajlott – tette hozzá. Mint emlékeztetett: Európából indult ki az ipari forradalom, így, habár a gazdaság központja a kontinensen belül gyakran eltolódott, a földrész jelentősége tagadhatatlan volt.

Később az Egyesült Államok egyre fontosabbá vált, de Európa szerepe nem csökkent emiatt, a kilencvenes években azonban a gazdasági növekedés súlypontja Ázsiába került át – vélekedett. Mint megjegyezte: ez „belátható ideig” így is marad. Az európai politikai vezetők „aggódva, félelemmel és fáziskéséssel” veszik ezt tudomásul, az emberek azonban jobbára még mindig nem tudják, mit jelent az ő szempontjukból ez a fordulat – fogalmazott.

A VKI igazgatója úgy vélte, a gazdasági válság tovább fokozta a súlyponteltolódást: Kína nyertese, Európa azonban vesztese a krízisnek. Tovább rontják a helyzetet a demográfiai változások: Európa jelenleg a világ népességének kilenc százalékát teszi ki, húsz éven belül azonban ez hét százalékra csökken – figyelmeztetett, hozzáfűzve: ezzel a kihívással már a jelenlegi politikusoknak is szembe kell nézniük.

Az EU szempontjából mindenesetre kedvező, hogy így is a világ GDP-jének húsz százalékát adja, még mindig meghatározó szereplője a világkereskedelemnek, fontos szerepet tölt be a nemzetközi szervezetekben, a világ legnagyobb segélyezője, és kiemelt céljának tekinti a klímaváltozás elleni küzdelmet – mondta.

Gömbös Ervin, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára kifejtette: az EU az ENSZ legnagyobb pénzügyi támogatója, a világszervezet rendes költségvetésének mintegy 40 százalékát állja, a békefenntartó műveleteknek pedig több mint 40 százalékát fedezi. A két szervezet 2003 óta évente egyeztet a legmagasabb szinten az együttműködésről – jegyezte meg. Hangsúlyozta: az EU a legnagyobb adományozó, 2008-ban mintegy 120 millió „haszonélvezője” volt a segélyeinek.

Mint rámutatott, az unió és az ENSZ együttműködését azonban megnehezíti, hogy az EU mindig a tagállamok közös álláspontját képviseli, amely nem feltétlenül egyezik meg a „globális közösségi érdekekkel”, az ENSZ alulfinanszírozott, míg az EU gazdasági ereje meghatározó, valamint az, hogy úgy tűnhet, a jobban finanszírozott regionális szervezetek „bitorolják” az ENSZ globális szerepét.

Simai Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke elmondta: a következő, ehhez hasonló előadássorozatukat jövő februárban rendezik meg Győrben.

(MTI)