A részben Prőhle Gergely külügyi államtitkárral folytatott beszélgetésre, részben a nemrég Budapesten rendezett konferencián elhangzottakra támaszkodó írásban Reinhard Olt kiemeli az európai energiabiztonságnak, a roma kisebbség integrációjának, valamint a Duna-térségre vonatkozó európai stratégiának a fontosságát. Emellett Budapest szívesen látná, ha a magyar EU-elnökség ideje alatt lezárulnának a Horvátország uniós csatlakozását előkészítő tárgyalások.
A szerző szándékosnak nevezi, hogy a magyar elnökség napirendjére fölkerült a kisebbségi politika is, még ha „A kulturális sokszínűség szavatolása és védelme” címszóval sikerült is kevésbé kényes megfogalmazásba csomagolni a témát. Noha a határokon kívül élő magyarságért érzett felelősség az egyik pillére a magyar külpolitikának, Budapesten tudják, hogy tisztességes ügynökként Magyarország nem állhat elő saját érdekeinek deklarálásával. Trianonról pedig mint „a magyarok közös traumájáról” különösen nem akar senki sem beszélni vagy hallani.
Ennélfogva a budapesti konferencia pozitív példákkal szolgált a magyar kisebbségek és a többségi nemzetek közötti konfliktusok enyhülésére – mutatott rá a FAZ tudósítója, hozzáfűzve: Budapest e reményteljes perspektívákkal igyekszik meggyőzni európai partnereit arról, hogy a közösség aktív kisebbségi politikája még akár erősíthetné is az Európai Uniót mint egészet.
A német tudósító a továbbiakban megállapítja, hogy a kisebbségi kérdés terén enyhülés következett be Magyarország és szomszédai viszonyában. Ukrajna nemrég azt ígérte, hogy hivatali nyelvként el fogja ismerni a mintegy 250 ezer kárpátaljai magyar anyanyelvét azokban a régiókban, ahol a népesség tíz százaléka beszél magyarul. Romániával, ahol a legnagyobb lélekszámú (1,5 milliós) magyar kisebbség él, „negyven éve nem volt ilyen jó a viszony, mint ma” – idézte Olt a budapesti külügyminisztérium álláspontját. Ausztriával és Horvátországgal, ahol összesen mintegy százezer magyar él, valamint Szlovéniával, ahol 8500-an vallják magukat magyarnak, amúgy sincsenek problémák.
Nem úgy Szlovákiával, amelynek tavaly hozott államnyelvtörvényét Budapest a félmilliós magyar kisebbség elleni merényletnek tekinti. Pozsonyban azonban küszöbön áll a törvény átdolgozása. Ennek nyomán a jogszabály egyaránt fogja védeni az államnyelvet és szavatolni a kisebbségeket sújtó értelmetlen korlátozások megszüntetését. „Magyarország szemmel láthatóan azon fáradozik, hogy kétoldalú tehertételek nélkül lásson neki január 1-jén a közös európai feladatok ellátásának” – zárta írását a FAZ bécsi tudósítója.
(MTI)
Harvard
Előre megvan az ítélet a Trump-kormányzat elleni perben?
