Az MSZP a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől való tömeges szakértői elbocsátások miatt szólalt fel. Harangozó Gábor arról beszélt: az Európai Bizottság erélyes hangú levélben adott hangot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől való tömeges szakértői elbocsátások miatt. Az Európai Bizottság szinte követeli a kormánytól, hogy vegye vissza az elbocsátott szakembereket – mondta. Azt kérdezte: fontosabb-e a kormány számára, hogy saját megbízható, ám kellő szakértelem híján lévő kádereikkel töltsenek be komoly szaktudást igénylő munkaköröket?
Fónagy János államtitkár azt válaszolta: ott, ahol szükség van rá, és a bizalom megköveteli, ott változtatást hajt végre a kormány. Az 1300 főt foglalkoztató rendszerből elenyésző volt a távozó munkatársak száma – jelentette ki. A választ a szocialista politikus nem fogadta el, az Országgyűlés 262 igen és 49 nem szavazat és 12 tartózkodás mellett jóváhagyta.
A korábbi elvonások veszélybe sodorták a koraszülöttmentést
Szabó Tamás kiemelte: Magyarországon a koraszülöttek mentését kilenc mentési központ, alapítvány látja el. Hozzátette: mivel a mentés állami feladat, ezért 2002-ben a polgári kormány biztosította a feltételeket, évi 500 millió forintot. Mint mondta, a mentési rendszer mindaddig zavartalanul működött, míg a kormányváltás után a működési költség közel harminc százalékát el nem vonták. Kiemelte: a gyors riasztás és a 24 órás elérhetőség nélkül a koraszülötteknek kevés az esélyük az életben maradáshoz. Azt kérdezte: hogyan képzeli el a koraszülöttmentés jövőjét az egészségügyi tárca? Réthelyi Miklós miniszter azt válaszolta: Magyarországon minden tizedik csecsemő koraszülöttként jön a világra. Hozzátette: az elmúlt években problémát jelentett, hogy a koraszülöttmentést végző alapítványok munkájuk végzéséhez nem jutottak elegendő forráshoz. Közölte: a 2011-es költségvetési tervben biztosított több mint 405 millió forint a működtetést lehetővé teszi. A képviselő a választ elfogadta.
Eddig 155 milliót fizettek ki az alapból
Ferenczi Gábor szerint még mindig nincsenek felelősei az iszapkatasztrófának, és várat magára a beígért teljes körű kárrendezés is. Azt kérdezte, mire fordította a kormány a Magyar Kármentő Alapba eddig befolyt pénzadományokat. Tállai András államtitkár azt válaszolta: a kormány az alapban összegyűlt pénzt semmire sem tudja felhasználni, mivel azt a kármentő bizottság osztja fel. Mint mondta, a kármentő bizottság több döntést is hozott, december 14-ig több mint 1,5 milliárd forint gyűlt össze, az első körben pedig a 374 érintett család száz-száz ezer forintot kapott. Ezen túl a bizottság húszmillió forintot adott át a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, ők a lakásukat elvesztettek albérletére fordítják az összeget – tette hozzá. Közölte: az alapból eddig 155 millió forintot fizettek ki. A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 190 igen és 80 nem mellett elfogadta.
Réthelyi: Év végére kész a szüléssel kapcsolatos jogszabály
Nagy Kálmán az otthonszülés kapcsán szólalt fel. Mint mondta, egyre kevesebb gyermek születik Magyarországon, 1948 óta egyre alacsonyabb a születések száma. A világ számos országában a gyermeket váró anyák választhatnak: kórházban, születésházban vagy pedig otthon szeretnének-e szülni – közölte. Mint hangsúlyozta, Magyarországon az otthonszüléshez szükséges feltételek nem javultak az utóbbi években. Véleménye szerint a szülés körülményeire olyan feltételeket kell kidolgozni, melyek a gyermek maximális biztonságát szolgálják akkor is, ha nem kórházban szülnek az anyák. Hogyan kívánja a tárca megteremteni az otthonszülés személyi és tárgyi feltételeit? – kérdezte. Réthelyi Miklós miniszter azt válaszolta: nemcsak a jogi keretek hiányoznak, de az otthonszülés feltételei sem adottak. Közölte: az intézeten kívüli szüléssel kapcsolatos jogszabállyal ez év végégig készül el a tárca, és tavasszal hatályba léphet a szabályozás. A képviselő a választ elfogadta.
Működésképtelen lakáspiacot hagytak az új kormányra
Vágó Gábor (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság koncepciójáról a közvélemény még mindig nem értesült. Az LMP-s képviselő feltette a kérdést: tervezi-e a kormány a szociális bérlakások rendszerének jelentős kiszélesítését? Tervezi-e a kormány a lakásfenntartási támogatás radikális emelését? Mi lesz a Nemzeti Eszközkezelő Társasággal? – kérdezte. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt válaszolta: 2002-ig jól működött egy államilag támogatott, kedvezményes lakáshitelre épülő rendszer, azonban az MSZP–SZDSZ koalíció ezt a támogatási formát megszüntette. Az új kormány azzal szembesült, hogy működésképtelen lakáspiacot hagytak rá – tette hozzá. Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a választ, a képviselők többsége 186 igennel, 80 nemmel és egy tartózkodás mellett elfogadta.
Cséfalvay: A megörökölt felelőtlen költségvetés vezet a magas benzinárhoz
Tukacs István azt kérdezte, mit tesz a kormány az egekbe szökő üzemanyagárakkal. Véleménye szerint a magas árakban jelentős szerepe van a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikának. Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: a benzin árát sok tényező alakítja. A magyar benzinárak uniós viszonylatban nem számítanak kiugrónak – jelentette ki. Mint fogalmazott, a benzin ára azért magas, mert nagyon magas annak adótartama, amit a jelenlegi kormányra maradt felelőtlen költségvetési helyzet magyaráz. A szocialista képviselő a választ nem fogadta el, a képviselők 191 igen és 83 nem mellett jóváhagyták.
Nem volt valóságos együttműködés a szocialista kormánnyal
Varga Zoltán arról beszélt, hogy az önkormányzatiság fontos eleme az ország demokratikus berendezkedésének. Mint mondta, jelenleg hét önkormányzati szövetség működik. Hozzátette: az előző kormányok működtették az önkormányzatok és a kormány egyeztető fórumát, folyamatos volt az együttműködés. A Fidesz a kormány támogatásával olyan módosító indítványt nyújtott be, mely alapján négy érdekszövetséget, több száz önkormányzatot zártak ki az egyeztetési folyamatból – emelte ki. Azt kérdezte: miért zártak ki önkormányzati szövetségeket az egyeztetésből? Tállai András államtitkár azt válaszolta: 2007-ben indult el a szövetség és a kormány közötti együttműködés. Véleménye szerint a szocialista kormány és az önkormányzati érdekszövetségek között valóságos együttműködés nem volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista képviselők az alkotmányügyi bizottságban megszavazták az említett módosító javaslatot. A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés 180 igen, 58 nem és 32 tartózkodás mellett elfogadta azt.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
