Április közepén hallgatta meg a MÁV elmúlt nyolc évét vizsgáló parlamenti albizottság az állami vasúttársaság egykori vezérigazgatóját. Mándoki Zoltánt 2005 októberében állította fel a székből Kóka János akkori gazdasági miniszter. Sajtóhírek szerint 80 milliós végkielégítés járt volna neki, amit 10 millióra alkudtak le a hivatalos közlés szerint. Hogy ténylegesen mennyi pénzzel távozott, ma sem tudni.
Mándoki Zoltánt is érintette volna a 98 százalékos különadó. Vele együtt több száz volt MÁV-dolgozó lélegezhetett fel múlt héten, amikor az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvény visszamenőleges hatályát 2005-ig. „A kimutatások szerint – amelyet egyébként márciusban küldtünk meg az adóhatóságnak – 819 fő részesült 3,5 millió forintot meghaladó végkielégítésben. Ez nagyságrendileg 1,8 milliárd forint befizetendő összeget jelent. Az új törvény szövegének ismeretében – amint azt megkapjuk – megvizsgáljuk ennek a szükségességét, illetve a lehetőségét” – nyilatkozta Hackl Mónika, a MÁV Zrt. szóvivője.
31 eljárást indítottak
A végkielégítésekről elhíresült másik közpénzből működő társaság, a BKV viszont már 2009-ben elkezdte visszaperelni a „jó erkölcsbe ütköző” összegeket. Harmincegy eljárást indítottak, jelenleg 3 van folyamatban, de a perek állásásáról hallgat a cég. Annyit viszont közölt a BKV, hogy tavaly tízen távoztak három és fél millió feletti végkielégítéssel. Nekik már adózniuk kell a felvett összeg után.
A BKV egykori humánpolitikai igazgatója, Szalainé Szilágyi Eleonóra ugyan 2009-ben távozott a vaskos lelépési pénzzel, de a pénzt csaknem teljes egészében bevasalhatnák tőle. „A törvényhozónak van lehetősége arra, hogy tisztességtelenül kifizetett végkielégítéseket visszaszerezze akár az elmúlt öt évre is visszamenőleg. Erre az alkotmánynak a különadóval egyidejűleg tavaly elfogadott új közteher-viselési szabály alapján van lehetőség, de ehhez azonban az Országgyűlésnek törvényt kell módosítania, vagy új törvényt kell alkotnia” – mondta Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője.
Ez a módosítás azonban nem került bele a különadóról szóló törvény legutóbbi változatába. A jogszabály egyik előterjesztője azt mondta: nem feledkeztek meg az Alkotmánybíróság adta lehetőségről, de szerintük túl hosszadalmas és költséges lenne egyesével pereskedni. „Ez az Alkotmánybíróság által most felvillantott lehetőség egy rendkívül bizonytalan dolog. Meg fogjuk nézni, hogy jogilag, jogtechnikailag reálisan kivitelezhető-e, és ha igen, akkor milyen törvénymódosítás szükséges hozzá. Ha lesz értelme, akkor nyilvánvalóan meg fogjuk ezt lépni” – fogalmazott Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint eddig 1 milliárd 800 ezer forint különadót fizettek be.
(hírTV)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.