Az ÁSZ „tanácsadó és segítő szerepét” hangsúlyozzák

Az új alaptörvényhez kapcsolódó első sarkalatos törvényként az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvényjavaslatot benyújtotta az Országgyűlésnek hétfőn a gazdasági és informatikai bizottság. A törvény elfogadásához kétharmados többség szükséges.• Magyarország számára fontos a közpénzek ellenőrzése

A törvény a tervek szerint idén július elsején lép hatályba. A számvevőszék tevékenységében „új hangsúlyokat kap” a költségvetés véleményezése, figyelemmel a környezeti változásokra, az Európai Uniónak a tagországok költségvetésének előzetes egyeztetésére vonatkozóan bevezetendő szabályaira – áll az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat általános indoklásában. Eszerint a törvény kiemeli és erősíti a számvevőszék „tanácsadó és segítő szerepét”. Jelenleg az 1989. évi XXXVIII. törvény szabályozza az Állami Számvevőszék működését, a jogszabályt az elmúlt két évtizedben többször módosították.

A törvényjavaslat szerint az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az parlamentnek alárendelve látja el feladatát, miközben ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független. A számvevőszéknek az indítvány szerint tanácsadó-javaslattevő funkciója is lenne, amelynek keretében az ellenőrzési tapasztalatokat hasznosítva segítené az Országgyűlés munkáját. A javaslat szerint az ellenőrzési megállapításokkal összefüggésben az ÁSZ nem rendelkezne közvetlen szankcionálási lehetőséggel, ugyanakkor kezdeményezheti „a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást” az erre jogosult szervnél.

A hétfőn benyújtott törvénytervezet egyértelművé teszi, hogy a számvevőszék ellenőrzési megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt közvetlenül nem támadhatók meg. Az ÁSZ éves költségvetésére vonatkozó javaslatát és költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze – olvasható a javaslatban, amely kitér arra is, hogy a számvevőszék részére jóváhagyott éves költségvetés nem lehet kevesebb az előző évinél. A számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára készített éves beszámolójában ad tájékoztatást a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről és gazdálkodásáról.

A törvényjavaslat összefoglalja a legfontosabb ellenőrzési területeket: az ÁSZ kontrollálja az államháztartás gazdálkodását, a központi költségvetési javaslat megalapozottságát, valamint az állami kötelezettséggel járó beruházási előirányzatok felhasználásnak törvényességét és célszerűségét. A számvevőszék ellenőrzési feladatai kiterjednének többek között a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználására, valamint a helyi és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodására.

A szervezet ellenőrzési jogosítványa kiterjedne az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelésének, a vagyonnal való gazdálkodásnak és az államháztartás alrendszereit érintő szerződéseknek az ellenőrzésére is. A törvényjavaslatban szerepel, hogy az ÁSZ személyi állománya elnökből, egy alelnökből, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, ügykezelőkből, valamint alkalmazottakból áll. Az ÁSZ elnökét egy parlamenti képviselőkből álló, nyolctagú bizottság javaslata alapján választanák, az elnök újraválasztható, és az országgyűlési képviselőkével azonos mentelmi jog illeti meg.

A korábbi szabályoktól eltérően az új törvényjavaslat nem határozza meg a számvevőszék által végzett ellenőrzések típusát és módszertanát. Az indoklás szerint ennek az az oka, hogy „az ellenőrzés módszertana egy folyamatosan változó, bővülő szakmai ismeretanyag, amelyre jelentős mértékben hatással vannak az időszakonként közzétett egyre részletesebb nemzetközi standardok is”. Ezért a törvény az ellenőrzések szakmai szabályainak és módszereinek a kialakítását a számvevőszékre bízná, ugyanakkor kötelezettségként írja elő ezek nyilvánosságra hozatalát.

Az ÁSZ által ellenőrzött szervezet köteles az ellenőrzésben közreműködni, és – a szükséges adatok biztosításával – a számvevő munkáját segíteni. Ha a közreműködésre köteles szervezet, illetőleg munkatársa ennek önként nem vagy nem megfelelően tesz eleget, ez jogi úton kikényszeríthető. Az indoklás szerint a törvény szándéka, hogy felszámolja a „következmények nélküli ellenőrzéseket”. Ennek lényege, hogy az ellenőrzési megállapítások súlyától függően szigorodik az ellenőrzött szervezet kötelezettsége és felelőssége.

A korábbi „megengedő” szabályokkal szemben előtérbe kerülnek az eltérést nem engedő előírások. Míg például a korábbi szabályok szerint az ellenőrzött szervezeten múlt, készít-e a feltárt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó intézkedési tervet vagy sem, addig a törvénytervezet ezen terv készítését kötelezővé teszi, ha azt az ellenőrzési megállapítások szükségessé teszik. A számvevőszéki ellenőrzésének eredményeképpen megszülető jelentések nyilvánosak.

(MTI)