A képviselők 26 igennel, három nemmel és három tartózkodással fogadták el a jelentést. Az LMP tartózkodott, míg a Jobbik-frakció nemmel szavazott. A vitában a szocialista Andó Sándor azt hangsúlyozta, hogy a beszámolóban nem kezelik a BKV 68 milliárdos hitelállományát és a csaknem 800 milliárdos belső eladósodottságát. Ezt azonban kezelni kell, hogy az állam általi hitelátvállalás után ne kezdődjön meg a cég újbóli eladósodása – mondta. Horváth Csaba (MSZP) frakcióvezető hozzátette, hogy a cég működése a jelenleg elképzelt szerkezetben nem megoldható, mert ez egy „fantomcégen”, a Budapesti Közlekedési Központon (BKK) múlik. A képviselő a fontolva haladás útját javasolta, és azt kérte, a főváros először fogalmazza meg, mit vár a BKK-tól, majd készítsenek terveket.
György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes a vitában elhangzottakra úgy reagált: a közvélemény tisztában azzal, hogy az új városvezetés mennyi erőfeszítést tett a BKV finanszírozásának megoldása érdekében. Azzal azonban – mint mondta – nem vitatkozik, hogy kiszámítható, hosszú távú finanszírozásra van szükség, az egyedi megállapodások a minisztériumokkal nem tekinthetők biztos anyagi forrásnak.
A konszolidált jelentés szerint a BKV üzemi bevétele tavaly 135 milliárd forint volt, a ráfordítások pedig 130 milliárdot tettek ki, így az üzemi eredmény 5,2 milliárd forint lett. Mivel a pénzügyi és rendkívüli műveletek veszteségesek voltak, a BKV mérleg szerinti, adózás előtti eredménye 1,18 milliárd forintot tett ki. Ez 4,7 milliárd forinttal jobb eredmény, mint a tervezett 3,7 milliárdos veszteség. Bár a menetdíjbevételek a tervhez képest 4 százalékkal, az árkiegészítés pedig 3,4 százalékkal alacsonyabb volt, és az agglomerációs és kerületi bevételek is csökkentek, a BKV 2010-ben a Fővárosi Önkormányzattól 5 milliárd forint, az államtól pedig 17,5 milliárd forint támogatást kapott.
A cég a jelentésben rámutatott, hogy a BKV-cégcsoport üzemi eredménye 5,3 milliárd forint, mérleg szerinti eredménye pedig 610 millió forint nyereség volt. Ezzel a cégcsoport a 2010-es üzleti elvárásokat teljesítette.
Csaknem 3 milliárd forintnyi ingatlanról döntöttek
Nyolc olyan, üresen álló ingatlant tesz forgalomképessé a főváros, amelyekben korábban gyermekvédelmi szakellátás működött; a bruttó 2 milliárd 899 millió forint összértékű ingatlanokról szerdán döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az érintett ingatlanok közül öt a XII. kerületben található, a legkisebb 2370, a legnagyobb 25 275 négyzetméter alapterületű, ezeken kívül egy 70 négyzetméteres VII. kerületi, egy 64 négyzetméteres X. kerületi és egy 61 négyzetméteres XV. kerületi lakás szerepel a határozatban.
A városvezetés szerint az üresen álló, a korábbi feladatra alkalmatlan ingatlanok őrzése és a vis maior káreseményekből eredő helyreállítások nagy anyagi terhet rónak az ágazatra, ezek fedezetét a működési kiadásokból kénytelenek finanszírozni. Az ingatlanok többsége teljes felújítást igényel. A nyolc ingatlan össz bruttó nyilvántartási értéke 2 milliárd 899 millió forint, azaz a gyermek- és ifjúságvédelmi ágazat ingatlan vagyonértékének több mint 13 százaléka. A telephelyek 2 millió 400 ezer forintot különítettek el az önkormányzati szerkezetátalakításhoz kapcsolódó kiadásokra szánt céltartalékból. A határozatot 18 igen, 4 nem és 11 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
Döntöttek a színházi ingatlanok bérbeadásáról
Eddig ingyen használt ingatlanaikért a jövőben bérleti díjat fizetnek a fővárosi tulajdonú színházak, miközben az ehhez szükséges forrásokat beépítik támogatásukba. Erről szerdai ülésén döntött a Fővárosi Közgyűlés. A javaslatot 18 igennel, 6 nem és 9 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
Az előterjesztés szerint az új konstrukció valóságossá, mérhetővé teszi a tényleges fenntartói szerepvállalást. „További szempont, hogy a normatív alapú állami támogatás egyik felosztási ismérve az önkormányzati saját támogatás, ezért a bérleti díj bevezetése és annak támogatással való ellentételezése a tényleges fővárosi hozzájárulást hitelesebben tükrözi” – fogalmaz a dokumentum.
A szerdán elfogadott javaslat kitér arra is, hogy az önkormányzat 2011. évi költségvetésében a színházak támogatási összegét már annak figyelembevételével határozták meg, hogy a fővárosi tulajdonú teátrumok eddigi ingyenes ingatlanhasználatát év közben bérleti konstrukció váltja fel.
Az ingatlanok bérleti szerződései határozatlan időtartamra jönnének létre, felmondási idő kikötésével. A színházi társaságoknak mint leendő bérlőknek három havi bérleti díj + áfa összegnek megfelelő megszerzési díjat, valamint öt havi nettó bérleti díjnak megfelelő mértékű óvadékot is meg kell fizetniük december 31-ig, de ezek is szerepelnek a költségvetésben elfogadott színházaknak nyújtott támogatási összegben.
A közgyűlés a József Attila Színház esetében a szerződés tárgyát képező ingatlanok havi bérleti díját összesen 6 028 417, a Madách Színház esetében 19 669 767, a Mikroszkóp Színpad esetében 1 456 750, az Örkény István Színház számára 3 898 333, a Trafó Kortárs Művészetek Háza számára 186142, a Szabad Tér Színház számára 1 586 708, a Centrál Színház számára 6 597 333, az Új Színház számára 4 007 250, a Thália Színház számára 11 360 900, a Budapest Bábszínház esetében 599 890, a Katona József Színház esetében 7 312 000, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház esetében 1 796 104, a Radnóti Miklós Színház esetében 2 339 083, a Vígszínház esetében 26 923 767 forint + áfa összegben határozta meg.
A bérleti díjak összege évente a KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex mértékének megfelelően korrigálandó. Csomós Miklós kulturális főpolgármester-helyettes az előterjesztés tárgyalása előtt kitért arra: az előterjesztés ugyan utal arra, hogy a Budapesti Operettszínház esetében is készül egy hasonló bérleti szerződéses konstrukció, ez azonban most nem kerül a közgyűlés elé. Ennek két oka van: az egyik, hogy – a többi fővárosi fenntartású, nonprofit kft-ként működő színházzal ellentétben – költségvetési intézmény, a másik pedig az, hogy még nem dőlt el, átadja-e a főváros az államnak.
Elfogadták az árvízi védmű nyomvonalát
A Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadta a III. kerületi Római-parti árvízi védmű nyomvonalát, így rövidesen megkezdődhet az évtizedek óta várt beruházás műszaki tervezése. A testület 26 igen szavazattal támogatta Hutiray Gyula előterjesztését, amelybe a főpolgármester-helyettes a szavazás előtt több LMP-s módosító indítványt is befogadott. Somfai Ágnes javaslatai egyebek mellett arra vonatkoztak, hogy az egyik szakaszon a mobilgátas védmű nyomvonalát a partéltől a lehető legtávolabb alakítsák ki, s a partstabilizáció során a partszakasz természetességét megtartó mérnökbiológiai megoldások alkalmazására kell törekedni.
A testület elé terjesztett dokumentum egy olyan kombinált megoldást tartalmaz, amely nem egyezik meg egyik korábbi fővárosi vagy civil tervvel sem. Az elfogadott megoldás lényege, hogy a három kilométeres partot több szakaszra bontanák; így néhol a mobilgátas nyomvonal a jelenlegi ingatlanok kerítése mentén, máshol a partélen halad, és lesznek olyan területek is, amelyeket feltöltenek.
Az előterjesztésben Hutiray Gyula arra emlékeztetett: Budapest árvízvédelmének leggyengébb láncszeme a Római-parton, a Királyok útja és a Nánási út vonalában húzódó védmű. Utalt arra is, hogy a fővárost törvény kötelezi a védekezésre, illetve a jelenlegi elsőrendű védmű fejlesztésére.
A városvezető szerint a tervezett védmű védeni fog a 2002. és a 2006. évihez hasonló gyors lefolyású, hirtelen magasra szökő árhullámok ellen, azonban továbbra is számolni kell a tartósan magas vízállások esetén a fakadóvizek és buzgárok okozta károkkal. Jelezte: a javaslat kidolgozásakor a legfontosabb szempontnak azt tekintették, hogy továbbra is sértetlenül megmaradjon az „ember és víz közötti természetes kapcsolat”, amely Budapesten mára már szinte egyedülállóan csak a Római-parton tapasztalható.
A javaslat szerint a teljes védművet a mértékadó árvízszintet meghaladó biztonsági magassággal kell kiépíteni (az a Vigadó téri vízmércén mért 870 centiméteres magasságnak felel meg). Mivel az alkalmazandó mobilgát biztonsági magasságára még nincs műszaki előírás, a szükséges mértéket egy szaktervezőnek kell majd meghatároznia. A beruházás előtt a parti sávban lévő valamennyi fát felmérik és favédelmi tervet készítenek. Az előterjesztés végrehajtásának határidejét a javaslat a „pénzügyi fedezet rendelkezésre állását követően azonnalra” határozza meg.
Hutiray Gyula még júniusban azt közölte, hogy a beruházásra az idei évre az állami költségvetésben egymilliárd forintot különítettek el.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
