Réthelyi, akinek rokonságát is érintette a kitelepítés, azt mondta, bár ez a történelmi esemény nagyon sok embernek szenvedést okozott, mégis hozzátartozik történelmünkhöz. „Maradjanak meg ezek az emlékezetünkben a maguk szerencsétlenségével, szomorúságával, embert próbáló körülményeivel olyan összefüggésben is, hogy a közösség az, amelyik ilyenkor külön hangsúlyt kap” – jelentette ki.
A miniszter emlékezve a Mezőberénybe kitelepítettek és a befogadó, „kulákoknak csúfolt” családok közösségére, azt emelte ki, hogy napjainkban, 60 évvel az események után ismét közösségek teremtődtek azért, hogy emlékművet állítsanak a korabeli történéseknek.
Mezőberénybe 1951-ben megközelítőleg 250 családot, csaknem 900 embert telepítettek ki Budapestről, s az akkori hatalom szándékosan „kulák” családokhoz költöztette őket, hogy a két eltérő társadalmi réteget egymás ellen uszítsa. A Mezőberényben történtek azonban azt mutatták, hogy a nehézségek ellenére a két társadalmi csoport között számtalan kötődés alakult ki, hiszen a korabeli rezsim egyszerre akarta a fővárosiakat és a falusi gazdákat is büntetni.
A most átadott gránit emlékoszlop és rajta a harang Papp Zoltán mezőberényi tanár tervei alapján készült el, s erre az anyagi alapokat a helyi civilek által kezdeményezett közadakozás teremtette meg. S bár a kitelepítések óta eltelt 60 év, az ünnepségre csaknem negyven egykori kitelepített is visszalátogatott Mezőberénybe.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Az Európai Bizottság ne avatkozzon be a tagállamok rendvédelmi ügyeibe
