Egyik nemzedék sem tanul az előző bölcsességéből. Különösen kellemetlen szembetalálkozni olyan számokkal, amelyek ezt meg is mutatják. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban kedden bemutatták az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) tematikus jelentésének (SREX) döntéshozói összefoglalóját, amelyben a szélsőséges éghajlati események gyakoriságát, kockázatát és kezelési lehetőségeit boncolgatják. A helyzet komolyságát a mikrofon mögött felsorakozó szakembergárda összetétele is megmutatta – a kormány, az MTA és az Országos Meteorológiai Szolgálat is képviseltette magát. Az eredeti tervek szerint ennek a dokumentumnak most nem kellett volna elkészülnie, de az előző évtized végén úgy ítélték meg, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek mind gyakoribbá válása miatt előre kell hozni az adatok elemzését és a lehetséges változások felmérését.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 1988-ban alakult. Célja, hogy megvizsgálja és összefoglalja az éghajlatváltozással, annak mérséklésével és az ahhoz való alkalmakodással kapcsolatos kutatási eredményeket. Saját kutatást nem végez, hanem tudományos közleményeket dolgoz fel, és ezek tartalmát jelentésekben foglalja össze. A testület 2011 novemberében megtartott ülésén jóváhagyta azt a döntéshozói összefoglalót, amely a „Szélsőséges események és katasztrófák kockázatának kezelése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése érdekében” című tematikus jelentés (SREX) fő eredményeit tartalmazza. A döntéshozók számára összeállított, és az ülésen részt vevő kormányzati delegációk által soronként elfogadott, 29 oldalas összefoglaló a teljes SREX-jelentés 740 oldalas tanulmányán alapszik
A klíma- és energiaügyi államtitkárságon – kezdte Bencsik János, a területért felelős államtitkár – talán úgy tűnt, hogy elsősorban energetikai kérdésekkel foglalkoztunk, de amikor megalkottuk a 2030-ig érvényes energiastratégia alapjait 2050-es kitekintéssel, akkor az energiaellátás szempontjait harmonizálni kívántuk a klímaszempontokkal, nem volt egyszerű munka összehangolni a termelő cégek és a környezetvédelmi intézmények érdekeit.
Akár 6 fok
Rámutatott, hogy különböző éghajlat-változási forgatókönyv is készült, de mindegyik azzal számol, hogy jelentősen hosszabb lesz az aszályos időszakok hossza, a csapadékos időszakok pedig rendezetlenül követik egymást és hevesebben jelenhetnek meg, illetve növekszik a földi légkör hőmérséklete.
A kiotói jegyzőkönyvben kötelezővé tett számokat az aláírók harmada nem tartja be, és ha marad a mostani üvegházgáz-kibocsátási ütem, 5-6 fokkal fel fog emelkedni az átlaghőmérséklet; ha a célok végül megvalósulnak, akkor is 3,5-tel. Magyarország elsődleges érdeke, hogy ha a csökkentés nem hozza meg a kívánt eredményeket, alkalmazkodni tudjunk a körülményekhez – jelentette be a nemzeti alkalmazkodási stratégia összeállításának megkezdését (kész: 2013-ra) és az úgynevezett dekarbonizációs útitervet. Az államtitkár úgy látja, a lakosságot legrosszabb esetben 4 fokos hőmérséklet-emelkedésre kell felkészíteni.
A dokumentum nem fogalmaz teljesen egyértelműen: csak „nagy bizonyossággal” meri állítani, hogy „a jelenleg kibontakozó globális éghajlatváltozás hátterében alapvetően a légkör összetételének megváltozása áll, amit döntő mértékben emberi tevékenység okoz (…) Az ipari forradalom előtti időkhöz képes mostanáig a légkör szén-dioxid-koncentrációja 39 százalékkal, a metáné 258 százalékkal, a dinitrogén-oxidé pedig 20 százalékkal nőtt. A növekedés folyamatos és lassan erősödő.”
Aminél még a válság sem durvább
Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékvezetője a SREX célját és főbb kutatási eredményeit ismertetve hangsúlyozta, a század felére azok a rendkívüli időjárási jelenségek, amelyekkel ma 20 évente találkozunk, kétszer olyan gyakran látogatnak el hozzánk, de ennél általánosabb, hogy a csapadékos napok száma és az aszályos időszakok hosszúsága is növekedik majd. A jelentés magyar vonatkozásait bemutató Dunkel Zoltán, a meteorológiai szolgálat elnöke a vállukra vett új feladatról, az éghajlat-előrejelzésről beszélt, külön kiemelve, hogy minden adat, amiből a munka kiindul, az OMSZ adata. Ő is megerősítette a száraz időszakok kinyúlását, valamint a csapadékintenzitást. Haszpra László (MTA) a légköri üvegházgázok mennyiségének növekedésére figyelmeztetett, „még egy világválság sem volt alkalmas arra, hogy megakadályozza a folyamatot” – mutogatta hevesen a szén-dioxidos grafikonokat. Legrosszabbnak minden adatot tekintve azt tartja, hogy a levegő szén-dioxid-tartalma olyan ütemben növekedett 2000 és 2010 között, hogy az minden várakozást felülmúlt.
Szó volt arról is, hogy létrehoznak egy központi, egységes európai mérőhálózatot (ICOS), amelynek intézményrendszerét az EU tagállamai fogják fenntartani. A bemutató végkövetkeztetéseként pedig elhangzott, hogy a kibocsátás csökkentése és az alkalmazkodás már nem vagylagos kérdés, különben szenvedni fogunk.
