Ha szétszakad a budai Várhegy, ők előre szóltak + Videó

Egyre-másra omlanak be, szakadnak le, csúsznak szét részek a budai Várban. A BME kutatócsoportja tudja, miért. A fejlesztések most indulnak, dr. Hajnal pedig ébresztőt fúj.

Hogy kell ezt elképzelnünk? 68 különálló üreget számláltak meg a mérnökök, ennek összterülete körülbelül 4 ezer négyzetméter, a nagy labirintus 18 ezer négyzetmétere ehhez jön hozzá. Az, hogy az ember elkezdte az üregek egy részét pinceként és egyéb célokra használni, sok gubancot okozott, mert beleavatkozott a természet rendjébe. A létrejött kamrák, termek folyamatosan beáznak és omlanak össze. A földfelszín alatti omlásveszély – mint Hajnal rámutat – főként a Várhegy északi oldalán van jelen.

– Folyamatos állékonysági problémák vannak. A Bécsi kapu téri evangélikus templom alatt is korrodálódott a pince, folyamatos karbantartást igényel. Ami vizsgálatokat mi el tudtunk végezni, az az úgynevezett víztelítés-vizsgálat, a nyomó- és húzóvizsgálat, valamint a pontszilárdság-vizsgálat. Sajnos ma általában, ha omlást tapasztalnak, hívnak egy statikust, aki berakat egy pillért, de ezek a megerősítések a mélyebb gondok áttekintése nélkül esetlegesek.

A szakemberek felismerték, hogy ha „beköltöznek” valahova, eljuthatnak addig nem feljegyzett földtani eredményekre is. A Mátyás-templomhoz közeli Hadik-szobor alatt elhelyezkedő Mamutfogas teremre esett a választás az úgynevezett numerikus modellezés elvégzésére. Részletes méréseket még a Táncsics utca 17–21. alatti, különálló üregben és két támfalponton is végeztek a Fehérvári-rondellánál, illetve az Ellyps-támfalon.

Minden hasznosítható

– Annyit tudtunk, hogy komolyan mérni a 70-es években kezdték a vízviszonyokat. Kiderült, hogy annyi víz jut be az üregekbe, amennyi természetes úton nem is képződik. Aztán az áramlással is foglalkoztunk, egy nem fertőző, színes anyag segítségével következtettünk a víz útjára – adott ízelítőt a munka gyakorlati részéből a docens.

Hogy mit kellene szerinte szem előtt tartani, mielőtt bármit megépítenek, helyrehoznak a Várban, arra már nyújtja is a receptet.

Lapozzon tovább!
---- Oldal címe ----

– Nyitottá kell tenni mindent, ne legyen semmi sem hozzáférhetetlenül lezárva. A másik, hogy a veszélyeztetett helyeknek is lehet funkciót találni. A Mátyás-templom pincéje például szintén vizes, viszont urnatemetőnek megfelelő lenne, és a régi polgári családok szívesen temetkeznének oda.

Dr. Hajnal Gézának – így, az első konkrét vári fejlesztés kezdetén és egy nagyobb, 25 éves renoválási időszak elején – nem volna ellenére, ha összeállna egy olyan grémium, amely a várnegyed állapotát minden szakma vonatkozásában áttekintené. A világörökség ugyanis nem arról szól, hogy van valamink, és vigyáz rá a világ. – Azt is egy kicsit veszélyesnek tartom, hogy most csak a Várkert bazárral foglalkozunk, és közben a mellette lévő támfal összedől – jegyzi meg halkan.

Sokszereplős történet

A várnegyed speciális világörökségi terület a docens szerint, hiszen idegenforgalmi (vendéglátó-ipari, múzeumi) központ és lakónegyed egyszerre. A már napvilágot látott Várkert bazár tervek közül – meglátása szerint – mind Potzner Ferenc, mind Zoboki Gábor elképzelései nyitottak a hidrogeológiai szempontokra, és a vári fejlesztésekért felelős kormánybiztos, Zumbok Ferenc is ismeri a BME-s csapat munkáját. Ha említettek összehangolják „hangszerüket” a Műegyetem által vert dobbal, akkor már csak a várnegyed tulajdoni, kezelési viszonyait kell majd minél gyorsabban rendbe tenni; a vidékfejlesztési tárca alá tartozó Duna-Ipoly Nemzeti Park, a magyar állam fejlesztési terveit vivő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, valamint az I. kerület és a főváros önkormányzata kell, hogy közös nevezőre jusson. Az okos ember házát sziklára építi – nem mindegy, milyenre.

Képek: Mérnöki kutatások a budai Várhegyen – Görög Péter, Hajnal Géza (szerk.), Hantken Kiadó, 2012.