Halálbüntetés kell? + Videó

Megdöbbentő, hogy az amerikaiak „már csak” 62 százaléka támogatja a halálbüntetés intézményét – volt ez az adat sokkal magasabb is. Gondoltunk egyet, és megkérdeztük az utca emberét.

(Grafika: wikipedia)

A hazai „büntetőjog” először 1787-ben vezette ki a halálbüntetést, de már 1795-ben újra alkalmazták. Szemere Bertalan – az első felelős magyar kormány belügyminisztere – 1841-ben „örökfogságot” javasolt helyette, de az első magyar büntetőtörvénykönyv (1878, Csemegi-kódex) is még csak a radikális korlátozását rendelte el – gyilkosság és felségsértés esetére –, igaz, a század utolsó éveiben egyetlen halálos ítéletet sem hajtottak végre. Az első világháború kapcsán aztán – „értelemszerűen” – felgyorsultak az ilyen típusú, végre is hajtott ítéletek, de a Horthy-korszakban évente körülbelül kettő ítélet szólt a halálról. A szovjet megszállás után és a diktatúra első éveiben különösen sok embert végeztek ki jogilag így-úgy alátámasztott körülmények között (főként koncepciós perekben). 1961-ben, 1971-ben és 1978-ban is módosítgatták a Btk.-t, de áttörést csak a halálbüntetés eltörlése hozott 1990-ben – az utolsó kivégzést 1988-ban hajtották végre egy embertelen gyilkos, Vadász Ernő ellen.

USA: negyedik hely

Napjainkban (2004-es adat) Kína vezeti a „slágerlistát”, de Irán, Vietnam és az Egyesült Államok nincs messze egymástól a „piacvezetők” között.

2006-ban az ELTE jogi kara számára készült kutatásból az derült ki, hogy a magyarok bő 63 százaléka egyetért akár béke-, akár háborús időben a halálbüntetéssel (28 százalék nem), három évre rá pedig a Publicus Intézet foglalkozott a kérdéssel: „A halálbüntetés visszaállítása jelentősen visszaszorítaná a súlyos bűncselekmények számát” mondattal a válaszadók háromnegyede inkább vagy teljesen egyetértett, és csak 19 százaléka nem.

Az MNO megkérdezte az utca emberét, hogy mi a véleménye a halálbüntetés kérdéséről; aki csak hajlandó volt a válaszadásra, mindenki el tudott helyezkedni az egyik platformon. Tekintse meg összeállításunkat!