Harminc pesti kurd negyvenmillióért

Torkig vannak vele a kurdok, hogy a török állam tehetetlen gyerekeket ölet le F-16-osokról; a világ számos pontja közül Budapesten is tüntettek. Ott jártunk.

2012. 01. 07. 16:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egzotikus helynek ismerjük Törökországot, ahol a magyar turistákkal messziről jött, várva várt rokonként bánnak. Harminc kurd tüntető azonban egy vérlázító esemény kapcsán úgy döntött, megmutatja az ország másik arcát: december 28-án egy légicsapásban a török hadsereg tehetetlen gyerekek tucatjait lőtte szitává igencsak gyanús összetételű szerekkel, a túlélő sebesültek egy részét pedig – vélhetően kormányzati utasításra – hagyták megölni.

(Képek: Bucsy Levente)

– Azon az estén 36 kurd nemzetiségű embert ért légicsapás az ország keleti határvidékén, Sirnak tartományban. Ezek a kurdok – többségükben 12-14 éves gyerekek – cukrot és benzint vittek át Irakból Törökországba, hogy biztosítsák szegényes megélhetésüket. Nekik a csempészet az egyetlen megélhetési forrásuk, más lehetőségük nincs – emelte ki a Kurdisztáni Információs és Kulturális Egyesület állásfoglalásában a demonstráción Korkut Berrin, aki egy túlélőre hivatkozva hozzátette, hogy F-16-osokról bombázták őket, és a keserű szagú, gyilkos levegőben a legtöbben azonnal halálra égtek, napalm vagy más vegyi fegyver használatát sejtik a háttérben. – Egyes források szerint a támadás után a hatóságok nem engedték a helyszínre még a mentőalakulatokat sem; a hozzátartozók próbáltak odamenni, hogy azonosítsák a sziklák közt összeégett holttesteket. A török média csak órákkal később kezdett el tudósítani a történtekről – fogalmazott a budapesti kurd.

Lábdarabokból azonosítják a gyerekek holttesteit


A török hadsereg azzal magyarázta a mészárlást, hogy a PKK (Kurdisztáni Munkapárt) gerillái közt lehetetlen volt megállapítani, hogy kik voltak a fegyveresek, és kik falusiak. – Ez nem lehetett véletlen baleset, ahogy beállítják – tette hozzá a tüntetés után az MNO-nak nyilatkozó Korkut Berrin, aki bár követeli, hogy találják meg a felelősöket, nem nagyon bízik abban, hogy nyíltan elismeri a török kormány, hogy tudatos mészárlás történt.

– Nekünk sok félnivalónk nincsen, mert itt vagyok Budapesten a gyerekeimmel most már sok éve, és kereskedelemből élek. De azért az már tarthatatlan, hogy meggyilkolt gyerekeket a megmaradt lábuk alapján kelljen azonosítani, mert éppen a kormány sajnálja a pénzt a DNS-vizsgálatra – ad hangot felháborodásának a tüntető, aki elmondta még, hogy körülbelül 16 éve kezdtek Budapestre jönni a kurdok, és itt a törökökkel semmi problémájuk nincs, nem beszélgetnek politikáról, mert elsősorban kereskedelmi kapcsolataik vannak velük, a kurdok másik része pedig vendéglátós.

Világszerte tüntetnek


A tüntetésre az egyesület az alábbi táblákkal érkezett: „A kurdok nem terroristák, csak a jogaikat akarják”; „A török miniszterelnök megparancsolta a kurd gyerekek meggyilkolását”; „A kurd népnek joga van a szabadságra”; „A török kormány vessen véget a kurdok lemészárlásának”; „A török kormány kurd civileket BONBÁZOTT”, a harminc kurd pedig a tüntetés végén folyamatosan azt skandálta, hogy „Gyilkos Törökország!”, valamint azt, hogy „Szabadság, szabadság, Kurdisztánnak szabadság!”. Az MNO – a kurdok helyzete és részletesebb követelései iránt érdeklődve – megkérdezte Begali Sözdent is, aki tört magyarsággal ugyan, de szívesen beszélt.

– Mi, itt élő kurdok szeretnénk megmutatni a magyaroknak Törökország másik arcát is, hogy ne csak a szépet és a jót tudják. A világ több pontján szervezünk tüntetéseket, főként Európában és Amerikában, mert az nem lehet, hogy balesetnek minősítsék, ami történik. A kormány megmondta, hogy ha nők és gyerekek ellenük fognak fordulni, akkor megölik őket, de a török tévéadók folyamatosan manipulálják az eseményeket, mert nem tudnak olyat mutatni, amit mondanak – sorolta Begali Sözden. Mint mondja, 80 éve megy a küzdelem azért, hogy elismerjék, hogy a kurdok egyáltalán léteznek, de most, hogy már nem tudja a hatalom letagadni létezésüket, jogaikból akarja őket kisemmizni a hatalom. – Autonómiát akarunk, iskolát, szabad kultúrát, mozit, zenét. Börtönben van 110 kurd újságíró, így önkéntesekkel próbáljuk megoldani az országszerte 20-25 milliós kurd kisebbség tájékoztatását. Begali Sözden azt mondja, világszerte csaknem még egyszer ennyien vannak kurdok.

– Tartunk tőle, hogy ez a cselekmény csak egy nagyobb népirtásnak volt a főpróbája, kíváncsi a hatóság, hogy hogyan reagálunk rá. Nem maradhatunk némák – magyarázták az MNO-nak nyilatkozó kurdok, miért fordultak a nyilvánosság felé a török hadsereg tettei után.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.