Egzotikus helynek ismerjük Törökországot, ahol a magyar turistákkal messziről jött, várva várt rokonként bánnak. Harminc kurd tüntető azonban egy vérlázító esemény kapcsán úgy döntött, megmutatja az ország másik arcát: december 28-án egy légicsapásban a török hadsereg tehetetlen gyerekek tucatjait lőtte szitává igencsak gyanús összetételű szerekkel, a túlélő sebesültek egy részét pedig – vélhetően kormányzati utasításra – hagyták megölni.
(Képek: Bucsy Levente)
– Azon az estén 36 kurd nemzetiségű embert ért légicsapás az ország keleti határvidékén, Sirnak tartományban. Ezek a kurdok – többségükben 12-14 éves gyerekek – cukrot és benzint vittek át Irakból Törökországba, hogy biztosítsák szegényes megélhetésüket. Nekik a csempészet az egyetlen megélhetési forrásuk, más lehetőségük nincs – emelte ki a Kurdisztáni Információs és Kulturális Egyesület állásfoglalásában a demonstráción Korkut Berrin, aki egy túlélőre hivatkozva hozzátette, hogy F-16-osokról bombázták őket, és a keserű szagú, gyilkos levegőben a legtöbben azonnal halálra égtek, napalm vagy más vegyi fegyver használatát sejtik a háttérben. – Egyes források szerint a támadás után a hatóságok nem engedték a helyszínre még a mentőalakulatokat sem; a hozzátartozók próbáltak odamenni, hogy azonosítsák a sziklák közt összeégett holttesteket. A török média csak órákkal később kezdett el tudósítani a történtekről – fogalmazott a budapesti kurd.
Lábdarabokból azonosítják a gyerekek holttesteit
A török hadsereg azzal magyarázta a mészárlást, hogy a PKK (Kurdisztáni Munkapárt) gerillái közt lehetetlen volt megállapítani, hogy kik voltak a fegyveresek, és kik falusiak. – Ez nem lehetett véletlen baleset, ahogy beállítják – tette hozzá a tüntetés után az MNO-nak nyilatkozó Korkut Berrin, aki bár követeli, hogy találják meg a felelősöket, nem nagyon bízik abban, hogy nyíltan elismeri a török kormány, hogy tudatos mészárlás történt.
– Nekünk sok félnivalónk nincsen, mert itt vagyok Budapesten a gyerekeimmel most már sok éve, és kereskedelemből élek. De azért az már tarthatatlan, hogy meggyilkolt gyerekeket a megmaradt lábuk alapján kelljen azonosítani, mert éppen a kormány sajnálja a pénzt a DNS-vizsgálatra – ad hangot felháborodásának a tüntető, aki elmondta még, hogy körülbelül 16 éve kezdtek Budapestre jönni a kurdok, és itt a törökökkel semmi problémájuk nincs, nem beszélgetnek politikáról, mert elsősorban kereskedelmi kapcsolataik vannak velük, a kurdok másik része pedig vendéglátós.
Világszerte tüntetnek
A tüntetésre az egyesület az alábbi táblákkal érkezett: „A kurdok nem terroristák, csak a jogaikat akarják”; „A török miniszterelnök megparancsolta a kurd gyerekek meggyilkolását”; „A kurd népnek joga van a szabadságra”; „A török kormány vessen véget a kurdok lemészárlásának”; „A török kormány kurd civileket BONBÁZOTT”, a harminc kurd pedig a tüntetés végén folyamatosan azt skandálta, hogy „Gyilkos Törökország!”, valamint azt, hogy „Szabadság, szabadság, Kurdisztánnak szabadság!”. Az MNO – a kurdok helyzete és részletesebb követelései iránt érdeklődve – megkérdezte Begali Sözdent is, aki tört magyarsággal ugyan, de szívesen beszélt.
– Mi, itt élő kurdok szeretnénk megmutatni a magyaroknak Törökország másik arcát is, hogy ne csak a szépet és a jót tudják. A világ több pontján szervezünk tüntetéseket, főként Európában és Amerikában, mert az nem lehet, hogy balesetnek minősítsék, ami történik. A kormány megmondta, hogy ha nők és gyerekek ellenük fognak fordulni, akkor megölik őket, de a török tévéadók folyamatosan manipulálják az eseményeket, mert nem tudnak olyat mutatni, amit mondanak – sorolta Begali Sözden. Mint mondja, 80 éve megy a küzdelem azért, hogy elismerjék, hogy a kurdok egyáltalán léteznek, de most, hogy már nem tudja a hatalom letagadni létezésüket, jogaikból akarja őket kisemmizni a hatalom. – Autonómiát akarunk, iskolát, szabad kultúrát, mozit, zenét. Börtönben van 110 kurd újságíró, így önkéntesekkel próbáljuk megoldani az országszerte 20-25 milliós kurd kisebbség tájékoztatását. Begali Sözden azt mondja, világszerte csaknem még egyszer ennyien vannak kurdok.
– Tartunk tőle, hogy ez a cselekmény csak egy nagyobb népirtásnak volt a főpróbája, kíváncsi a hatóság, hogy hogyan reagálunk rá. Nem maradhatunk némák – magyarázták az MNO-nak nyilatkozó kurdok, miért fordultak a nyilvánosság felé a török hadsereg tettei után.
Erdei kamera rögzítette a Bükkben kóborló medvét - videó