Most, amikor a nagyközönség is megtekintheti ezt a grandiózus és mégis bensőséges kiállítást, tágabb hazánkat, Európát éppen a legmélyebb kétségek gyötrik. Olyan gazdasági rendszer jött létre, ami mára fejére visszahullva erejét meghaladó kihívások elé állítja. Évszázadok óta nem látott próbatétel ez. Fel tudjuk-e venni a kesztyűt? – vetette fel Orbán Viktor a kiállítást megnyitó szavai között. Szerinte most dől el az a fontos kérdés, hogy Európa nemzetei visszatalálnak-e a kétkezi munka, az ésszerű gazdálkodás és a felelős gondolkodás útjára.
A kiállítás egységei
Az „Általad nyert szép hazát...” című tematikus egység a honfoglalás és a középkor sorsdöntő eseményeit jeleníti meg, felelevenítve azon századokat, amikor hazánk Európa jelentős hatalmává vált. A terem középpontjában Munkácsy Mihály Honfoglalás című alkotása áll. Az Országház épületébe szánt hatalmas festményt most először láthatja a nagyközönség. Ebben a teremben kap helyet Benczúr Gyula1875-re befejezett díjnyertes kompozíciója, a Vajk megkeresztelése is. A kiállítás legnagyobb része a Galéria első emeleti folyosóin helyezkedik el. Az átépített és felújított helyszínek a kupolatérbe nyíló egy-egy teremsorban két nagy tematikus egységre épülnek. A nemzet történetének pozitív eseményeit az „Ész, erő és oly szent akarat...” című egység jeleníti meg, míg a történelem tragikusabb eseményeit bemutató szekciót az „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt...” idézet jegyében rendezik. A török háborúkat feldolgozó kiemelkedő alkotások között található Székely Bertalan majd' 4 méteres Zrínyi-kompozíciója, illetve a magyar történelmi festészet olyan emblematikus fő művei, mint a Dugovics Titusz önfeláldozása, az Egri nők vagy a II. Lajos holttestének megtalálása. Külön egység mutatja be a Hunyadiak dicsőségét és tragédiáját Mátyás király és Hunyadi László ábrázolásain keresztül. Az „Ész, erő és oly szent akarat...” című szekció a kiállítás egyik leglátványosabb egysége, a magyar reformkor nagy személyiségeit állítja középpontba. Ritka alkalom, hogy az MTA elnöki irodájának dísze, Amerling életnagyságú Széchenyi-portréjának másolata (Vastagh György által) kikerül az akadémia falai közül. Mellette kap helyet a József nádorról és a Lánchíd alapkőletételéről szóló műalkotás. A kiállítás harmadik egysége, a könyvtári és levéltári anyagok külön teremben kapnak helyet, az összeállításunkban már említett dokumentumokon kívül a Szózat és a Himnusz eredeti kéziratával
A kormányfő úgy véli, mi, magyarok megadtuk a magunk válaszát a kommunizmus megdöntésével, „felülkerekedtünk rosszabbik énünkön, legyőztük kishitűségünket, félretoltuk a nemzetet romlásba döntő erőket, és létrehoztuk történelmünk egyik legnagyobb összefogását, mindenen átlépve valódi nemzeti, kétharmados forradalmat vittünk végbe, és ezért született meg hazánk kétharmados alaptörvénye”.
– Amikor vándorolunk, tervezünk, építünk valamit, szükségünk van egy rendező elvre, ami mindannyiunk felett áll. Fölöttünk kétfajta alapelv van, ami a magyarokat jó irányba segítette – a kereszténység és az államszuverenitás eszménye – szögezte le Orbán, folytatva: – Ha körbejárják ezt a kiállítást, láthatják, kik azok, akik tevékenységüket a kereszténység és a nemzeti függetlenség szolgálatába állították. Őket, őseinket tartjuk pajzsként magunk előtt a cinizmussal szemben. Ők meghozták a kiállás, a hűség és a szabadság nehéz döntéseit. Most is egy ilyen pillanatban vagyunk. Magasabbra kell kapaszkodnunk, hogy messzebbre lássunk – mondta a miniszterelnök, aki szerint ma olyan remény tölt el bennünket, hogy a magyarság a hozzá illő magasságba emelkedik.
Az alaptörvény hatályba lépését követően keddtől egészen augusztus 26-áig látogatható a budavári Magyar Nemzeti Galériában a több mint száz nagy méretű történelmi tablót, portrét és dokumentumot bemutató kiállítás – mások mellett Munkácsy Mihály 15 méteres, Honfoglalás című festménye is. A Hősök, királyok, szentek – A magyar történelem képei és emlékei című reprezentatív tárlat javarészt a XIX. századi historikus festészet ismert remekeit vonultatja fel. A kiállítás – mint a galéria fogalmaz – nem alkotmánytörténeti; a Himnuszból és a Szózatból vett idézetekre épülve képeken, szobrokon, valamint 27 fontos dokumentumokon (például a Szent István törvényeiről szóló legrégebbi lejegyzés – Admonti-kódex –, Werbőczy Tripartituma, a Pragmatica Sanctio, a kiegyezés eredeti dokumentuma, illetve a régi alkotmány Rákosi által aláírt példánya) keresztül igyekszik bemutatni Magyarország elmúlt 1100 évét. Összesen 84 műtárgy látható a grandiózus kiállításon, olyan ismert művészektől, mint Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Barabás Miklós, illetve Fadrusz János. A kiállítás az MNG, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Országos Levéltár együttműködésében valósul meg, fővédnöke Schmitt Pál államfő.
