A 2013. január 1-jén életbe lépő szerződést – amelynek tartalmáról január végén állapodtak meg az európai uniós állam- és kormányfők – az Európai Tanács március 1-jén és 2-án esedékes ülésén írják majd alá a csatlakozó tagállamok vezetői.
A kormánypártok és az MSZP képviselői igennel voksoltak a – Jobbik kérésére – név szerinti szavazáson, az LMP-s politikusok tartózkodtak, a jobbikosok pedig nemet mondtak a határozati javaslatra. A szavazás közben jobbikos képviselők egy „Mégis gyarmat leszünk” feliratú transzparenst mutattak fel.
A határozati javaslathoz a kormány háttéranyagként benyújtotta a teljes szerződés végleges szövegét is. Eszerint az aláírók – a tizenhét euróövezeti ország és a vállalásokhoz csatlakozó más EU-tagállamok – államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Kivételt képeznek azok az országok, amelyek a GDP 60 százalékánál jóval kisebb belső államadóssági rátával rendelkeznek, mert esetükben a strukturális hiány az 1 százalékot is elérheti.
A szerződés értelmében minden állam automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó középtávú célkitűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától jelentősen eltérnek (erre a szerződés csak rendkívüli körülmények okán ad lehetőséget).
Az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást. Ez utóbbit az Európai Bíróság lesz hivatott ellenőrizni akár már egy tagállam kérésére is, és ha valamely ország tartósan nem teljesíti vállalt kötelezettségét, pénzbírsággal sújtható.
A paktum arról is szól, hogy az a szerződő fél, amely túlzottdeficit-eljárás alatt áll, költségvetési és gazdasági partnerségi programot léptet életbe, részletes leírást adva a túlzott hiány hatékony és tartós kiigazításához szükséges strukturális reformokról.
A program és a vele összhangban álló éves költségvetési tervek végrehajtását az Európai Tanács és az Európai Bizottság követi nyomon. Nemzeti állampapír-kibocsátásuk tervezésének jobb összehangolása érdekében a szerződő felek előzetesen jelentik a tanácsnak és a bizottságnak állampapír-kibocsátási terveiket.
A munkaerő-piaci helyzetről, a szervátültetettek gyógyszerellátásról, a Malév csődjéről és a gyermekszületésekről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben az interpellációk között.
A megélhetési költségekről, az agrárium helyzetéről, egy, a cukorbetegeket érintő rendeletről, a végtörlesztés ellenzéki elutasításáról, valamint ötpárti egyeztetésről egyaránt szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén – írtuk meg a nap folyamán.
A jobbikos Volner János azt kifogásolta: „több fideszes politikus is igyekezett megerősíteni”, hogy meg lehet élni 47 ezer forintból. A képviselő azt ajánlotta, hogy a Fidesz politikusai beszélgessenek az emberekkel, mert mint mondta, sokaknak a fagyhaláltól kell félniük, mert nincs pénzük tűzifára. Szerinte egyre inkább elszakadnak egymástól a felső és az alsó társadalmi rétegek, és kettészakad a középosztály. Míg Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján éppen arról beszélt: nem lehet megélni 47 ezer forintból.
