A jelentés MTI-hez csütörtökön eljuttatott összefoglalója szerint a 2009. és a 2010. évi gazdálkodásról szóló LMP-beszámolókat a párttörvényben előírt április 30-i határidőn túl – egy hónapos, illetve egyhetes késedelemmel – tették közzé a Hivatalos Értesítőben. A párt – önellenőrzést követően – a 2010. évi módosított beszámolót az ÁSZ-ellenőrzés előtt, a Hivatalos Értesítő 2011. évi 45. számában megjelentette.
A közzétett beszámolók lényeges hibák miatt egyik évben sem mutattak megbízható és valós képet a gazdálkodásról, 2009-ben a bevételeknél 99,2 százalék, a kiadásoknál 52,6 százalék, 2010-ben a bevételeknél 3,3 százalék volt az átfogó, lényeges hiba – állapította meg a számvevőszék.
Kifejtették: specifikus lényeges hibát okozott, hogy 2009-ben két esetben az adományt más beszámoló soron és hibásan szerepeltették. Az LMP a számvevőszéki ellenőrzés által 2009-re és 2010-re feltárt hibákat kijavította, a módosított beszámolókat közzétette, a korrigált beszámolók valós képet adnak a párt 2009. és 2010. évi bevételeiről és kiadásairól.
A számviteli törvényben kötelezően előírt teljes körű számviteli szabályozással csak 2010. január 1-jétől rendelkezett az LMP, ugyanis a megalakulása időpontjától számított 90 napon belül nem készítette el a számviteli politikát és a kapcsolódó szabályzatokat, számlarendet. A kiadott számviteli szabályozásban nem rögzítették a párttörvény szerinti éves beszámoló szerkezetének megfelelően a beszámoló sorokhoz tartozó főkönyvi számlákat, nem jelölték ki az egyéb bevételek, működési kiadások, az eszközbeszerzések, a politikai tevékenység és az egyéb kiadások kapcsolódó főkönyvi számláit, nem írták elő a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelését, könyvelését – sorolja az ÁSZ, amely rámutat arra, hogy a szabályozási hibák egy része összefügg azzal, hogy a párttörvény vonatkozó melléklete szerinti beszámoló mintához magyarázatot, útmutatót nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként – kialakított számviteli politikájuknak megfelelően – eltérő lehet.
A beszámolóminta a számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg, sem az eredménykimutatás követelményeinek – közölte az ÁSZ. Jelentése úgy folytatódik: a beszámolókban lényeges hibákhoz vezetett, hogy a könyvvezetésben nem érvényesültek a számviteli törvényben foglalt teljesség, valódiság és következetesség elvei, illetve a bizonylatolás alaki-tartalmi követelményei.
Az LMP-s bevételek – a 2009. évi 9,9 millióról a 2010-es 279,4 millió forintra – növekedésének oka a parlamentbe kerüléssel összefüggő állami támogatásra való jogosulttá válás, a hitelfelvétel és az egyéb hozzájárulások, adományok csaknem nyolcszoros növekedése volt. A párt a vizsgált időszakban könyvviteli nyilvántartásai szerint a párttörvényben meg nem engedett forrásból származó vagyoni hozzájárulást nem fogadott el, kizárólag a párttörvényben engedélyezett gazdálkodó tevékenységet folytatott, gazdasági társaságban részesedést nem szerzett, tiltott értékpapírt nem vásárolt, a munkavállalókat 2010-ben a munkáltatói jogot gyakorló szabályszerű munkaszerződések alapján foglalkoztatta – állapította meg az ÁSZ.
A jelentés szerint az adózási, társadalombiztosítási törvényi előírásoknak a párt munkáltatói jogkörében 2010. első fél évében nem tett eleget. A megbízási díjakhoz és kifizetői kötelezettségekhez kapcsolódó adó- és járulékbevallási, illetve -befizetési kötelezettségét késedelmesen és tévesen teljesítette a párt, amely 2010 végi adó- és járulékhátralékait 2011. szeptember végéig önellenőrzéssel rendezte. Az LMP a magán-telefonhasználatot kizáró nyilvántartással 2009. és 2010. első fél évére nem rendelkezett, a természetbeni juttatásnak minősülő magáncélú telefonhasználat után az adófizetési és 2010. január 1-jétől járulékfizetési kötelezettségét nem teljesítette, amit az ellenőrzés időszakában pótolt.
A belső ellenőrzés rendszerét 2009. november 20-ától a gazdálkodást országosan átfogó pénzügyi és a területi szervezetek gazdálkodásának feltételrendszeréről szóló szabályzatokban határozták meg. A területi szervezetek 2010 júniusától folyamatosan készítették el saját szabályzataikat, amelyek szerint a számvizsgáló bizottság, a pénzügyi vezető és a területi választmányok feladata a gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése. A számvizsgáló bizottság az alapszabályban rögzített feladatát ellátta, ennek keretében megvizsgálta és írásban véleményezte a kongresszus elé terjesztett költségvetést, illetve az annak végrehajtásáról szóló beszámolót, azonban az ellenőrzés által feltárt lényeges hibákat nem észlelte. A számviteli és gazdálkodási szabályzatok jogszabályban előírt határidőn túli elkészítése, hatályba léptetése miatt a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés nem működött – olvasható a dokumentumban.
Az ÁSZ e jelentésében is a párttörvény módosítását szorgalmazza a pártfinanszírozás átláthatósága, a pártok elszámoltathatósága fokozottabb érvényesülése érdekében.
