A beszámolóminta a számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg, sem az eredménykimutatás követelményeinek – közölte az ÁSZ. Jelentése úgy folytatódik: a beszámolókban lényeges hibákhoz vezetett, hogy a könyvvezetésben nem érvényesültek a számviteli törvényben foglalt teljesség, valódiság és következetesség elvei, illetve a bizonylatolás alaki-tartalmi követelményei.
Az LMP-s bevételek – a 2009. évi 9,9 millióról a 2010-es 279,4 millió forintra – növekedésének oka a parlamentbe kerüléssel összefüggő állami támogatásra való jogosulttá válás, a hitelfelvétel és az egyéb hozzájárulások, adományok csaknem nyolcszoros növekedése volt. A párt a vizsgált időszakban könyvviteli nyilvántartásai szerint a párttörvényben meg nem engedett forrásból származó vagyoni hozzájárulást nem fogadott el, kizárólag a párttörvényben engedélyezett gazdálkodó tevékenységet folytatott, gazdasági társaságban részesedést nem szerzett, tiltott értékpapírt nem vásárolt, a munkavállalókat 2010-ben a munkáltatói jogot gyakorló szabályszerű munkaszerződések alapján foglalkoztatta – állapította meg az ÁSZ.
A jelentés szerint az adózási, társadalombiztosítási törvényi előírásoknak a párt munkáltatói jogkörében 2010. első fél évében nem tett eleget. A megbízási díjakhoz és kifizetői kötelezettségekhez kapcsolódó adó- és járulékbevallási, illetve -befizetési kötelezettségét késedelmesen és tévesen teljesítette a párt, amely 2010 végi adó- és járulékhátralékait 2011. szeptember végéig önellenőrzéssel rendezte. Az LMP a magán-telefonhasználatot kizáró nyilvántartással 2009. és 2010. első fél évére nem rendelkezett, a természetbeni juttatásnak minősülő magáncélú telefonhasználat után az adófizetési és 2010. január 1-jétől járulékfizetési kötelezettségét nem teljesítette, amit az ellenőrzés időszakában pótolt.
A belső ellenőrzés rendszerét 2009. november 20-ától a gazdálkodást országosan átfogó pénzügyi és a területi szervezetek gazdálkodásának feltételrendszeréről szóló szabályzatokban határozták meg. A területi szervezetek 2010 júniusától folyamatosan készítették el saját szabályzataikat, amelyek szerint a számvizsgáló bizottság, a pénzügyi vezető és a területi választmányok feladata a gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése. A számvizsgáló bizottság az alapszabályban rögzített feladatát ellátta, ennek keretében megvizsgálta és írásban véleményezte a kongresszus elé terjesztett költségvetést, illetve az annak végrehajtásáról szóló beszámolót, azonban az ellenőrzés által feltárt lényeges hibákat nem észlelte. A számviteli és gazdálkodási szabályzatok jogszabályban előírt határidőn túli elkészítése, hatályba léptetése miatt a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés nem működött – olvasható a dokumentumban.
