Ezek a lakossági terhek sokaknak extraprofitot jelentenek

Egységes árszabást ígér a lakossági hulladék után fizetendő közszolgáltatási díjakban a környezetügyért felelős államtitkár.

Fejér Andor hozzátette: a hulladéklerakókban való elhelyezés a legrosszabb lehetőségként jelenik meg. Mint mondta, a jogszabály pontosítja a gyártók felelősségét, és szigorú szabályokat fogalmaz meg az illegális lerakás esetére. A képviselő kiemelte a javaslatban szereplő elveket, és fontosnak tartja, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségnek hat évre szóló megelőzési programot kell készítenie.

MSZP: elkéstek az uniós irányelvek átvételével

A szocialista Harangozó Gábor azt kifogásolta, hogy a vonatkozó uniós irányelvet 2010 decemberéig kellett volna beültetni a magyar jogrendszerbe, így az ország elmaradásban van. A képviselő elismerte, hogy az előterjesztés tisztább helyzetet teremt a hulladékgazdálkodásban, hiszen mind az elvárások, mind a fogalmak egyértelművé válnak. Úgy vélte: a javaslat nemcsak átveszi az uniós irányelvben foglaltakat, hanem kiegészíti, sőt helyenként ellentmondó megoldásokat is alkalmaz.

Szerinte a köztulajdonban lévő közszolgáltatók számára olyan versenyelőnyöket biztosít a norma, amelyek uniós jogba is ütközhetnek, mivel hátráltatják a kereskedelem fejlődését. A képviselő a lerakási járulék céljával egyetértett, mértékét azonban sokallta, mert szerinte az átvételi árat akár 30 százalékkal is megemelheti, a termékdíj-fizetési kötelezettség pedig az élelmiszerárak növekedéséhez járulhat hozzá.

Harangozó Gábor azt mondta: pártja módosítások nélkül nem tudja támogatni az előterjesztést.

KDNP: egységesíteni kell a költségeket

A kereszténydemokrata Nagy Andor szerint nem hibáztatható a jelenlegi kormányzat azért, mert nem készült el időben a keretirányelv átvételével, mert ez hosszas előkészítést igényel. A képviselő szerint az államnak és az önkormányzatoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk a közszolgáltatásban, jelenleg ugyanis az országban jelentős eltérések vannak.

A szocialista ellenérvre reagálva azt mondta: a jelenlegi szolgáltatók nem veszítik el teljes piacukat, hiszen kisebbségi tulajdonosként jelen lehetnek. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy mi lesz a korábbi invesztíciókkal.

Jobbik: módosítás kell a hulladék besorolásának kérdésében

A jobbikos Kepli Lajos leszögezte: a hulladékgazdálkodás területén is rendet kell tenni az országban. Szerinte az embereket leginkább az egyre több elhagyott szemét zavarja, emellett hulladékmaffia is működik Magyarországon, amely szervezetten tünteti el a külföldi és a hazai szemetet illegális módon. Kiemelte az úgynevezett lomizás után maradt hulladékok ügyét is, amely sok esetben „hulladékgyűrűt” von egyes városok köré.

Szerinte a megoldások között a zéró tolerancia és a legális út népszerűsítése a két legfontosabb. A Jobbik alapvetően támogatja a javaslatot, de módosító indítványokkal próbálják jobbá tenni – mondta –, elismerve hogy némileg kényszerpályán mozog a kormány az uniós jogszabályok miatt. A lehetséges módosítások között említette, hogy az építkezések során keletkezett szennyezetlen talaj ne minősüljön hulladéknak, illetve a hulladék besorolásának kérdését, mert a törvény szerint a hulladék előállítójára bízzák annak besorolását.

„E nélkül pedig törvényhozásba belefogni nem jó„

Szilágyi László, az LMP vezérszónoka szerint a javaslat másfél évet késett a hulladék-keretirányelv előírásaihoz képest, de szerinte nem ez a legnagyobb baj. Az ellenzéki politikus úgy véli: a törvény a levegőben lóg, hiszen nincsen az országnak hulladékgazdálkodási stratégiája, a korábbi ugyanis 2009-ben lejárt, és azóta sem készült el új. „E nélkül pedig törvényhozásba belefogni nem jó” – fogalmazott.

Szilágyi László szerint a legkomolyabb vita a hulladékgazdálkodási közszolgáltatások piacának átalakítása körül lesz, amelyet szerinte a javaslat „teljesen indokolatlanul forgat fel”, mert bár vannak olyan szereplői a piacnak, akik nem odavalók, de a javaslat teljesen félreértelmezi az állam szerepét. Az LMP szerint ugyanis nem a tulajdonos személye a lényeg, hanem a pontos szabályozás, ebben pedig nagyon fontos az ellenőrzés, a szankcionálás és a pozitív példák erősítése; a tulajdonlás ugyanakkor nem az állam feladata. Az ellenzéki párt azt javasolja, hogy ezen a területen legyen fokozatos átmenet és türelmi idő, mert a piac csak így tud reagálni, ez a jelenleg tervezett gyors államosítás csak károkat fog okozni.

A vezérszónoki felszólalások után az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta.