A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára expozéjában kifejtette: a hulladékról szóló új törvény javaslatának célja, hogy átültesse azokat az elveket, amelyek egyrészt biztosítják az ágazat korszerűsítését, másrészt megújítják, átláthatóvá teszik a magyar hulladékgazdálkodás „belső ellentmondásokkal terhelt”, sok ponton idejétmúlt jogszabályi környezetét.
Illés Zoltán elmondta, tömegével érkeznek a VM-be olyan panaszlevelek, amelyek arról szólnak, hogy a lakossági hulladék után fizetendő közszolgáltatási díj nem arányos az elvitt hulladék mennyiségével. Ezzel kapcsolatban aggasztónak nevezte, hogy e lakossági terhek sokaknak extraprofitot jelentenek.
Az árakról szólva ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a Ház előtt lévő javaslat rendelkezik a közszolgáltatással kapcsolatos díjak országos, egységes szabályozás szerinti meghatározásának kötelezettségéről, vagyis a díjképzés alapfeltételeit miniszteri rendelet határozná meg annak érdekében, hogy megszűnjenek azok a lakosságot sújtó visszaélések, amelyek az eltérő díjszabásból fakadnak.
Illés Zoltán kitért arra is, hogy 2013. január 1-jétől a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása állami szervezésbe kerül, azaz a közszolgáltató csak olyan szervezet lehet, amelyben az állam, illetve a települési önkormányzat a többségi tulajdonos.
Az egyik legfőbb célkitűzésnek a hulladékképződés megelőzését, illetve csökkentését nevezte az államtitkár. Ezt szerinte elsősorban azzal lehet elérni, ha a gyártókat olyan alapanyagok készítésére ösztönzik, amelyek biztosítják az anyagok, termékek hosszabb élettartamát. Kiemelte a háztól házig megvalósuló szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésének fontosságát is.
Nagyobb szigorra lenne szükség
A fideszes Fejér Andor vezérszónoki felszólalásában – megemlítve többek közt a kolontári esetet – arra mutatott rá, hogy a profitéhség egyre gátlástalanabb megjelenési formái miatt szükség van a nagyobb szigorra a környezetvédelem terén. A javaslat pozitívumai között emelte ki, hogy új fogalmakat pontosít – mint például a biohulladék –, emellett felállítja a hulladékgazdálkodási hierarchiát, amelyben első célként a hulladék keletkezésének megelőzését, majd a hasznosítást nevezi meg.
Fejér Andor hozzátette: a hulladéklerakókban való elhelyezés a legrosszabb lehetőségként jelenik meg. Mint mondta, a jogszabály pontosítja a gyártók felelősségét, és szigorú szabályokat fogalmaz meg az illegális lerakás esetére. A képviselő kiemelte a javaslatban szereplő elveket, és fontosnak tartja, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségnek hat évre szóló megelőzési programot kell készítenie.
MSZP: elkéstek az uniós irányelvek átvételével
A szocialista Harangozó Gábor azt kifogásolta, hogy a vonatkozó uniós irányelvet 2010 decemberéig kellett volna beültetni a magyar jogrendszerbe, így az ország elmaradásban van. A képviselő elismerte, hogy az előterjesztés tisztább helyzetet teremt a hulladékgazdálkodásban, hiszen mind az elvárások, mind a fogalmak egyértelművé válnak. Úgy vélte: a javaslat nemcsak átveszi az uniós irányelvben foglaltakat, hanem kiegészíti, sőt helyenként ellentmondó megoldásokat is alkalmaz.
Szerinte a köztulajdonban lévő közszolgáltatók számára olyan versenyelőnyöket biztosít a norma, amelyek uniós jogba is ütközhetnek, mivel hátráltatják a kereskedelem fejlődését. A képviselő a lerakási járulék céljával egyetértett, mértékét azonban sokallta, mert szerinte az átvételi árat akár 30 százalékkal is megemelheti, a termékdíj-fizetési kötelezettség pedig az élelmiszerárak növekedéséhez járulhat hozzá.
Harangozó Gábor azt mondta: pártja módosítások nélkül nem tudja támogatni az előterjesztést.
KDNP: egységesíteni kell a költségeket
A kereszténydemokrata Nagy Andor szerint nem hibáztatható a jelenlegi kormányzat azért, mert nem készült el időben a keretirányelv átvételével, mert ez hosszas előkészítést igényel. A képviselő szerint az államnak és az önkormányzatoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk a közszolgáltatásban, jelenleg ugyanis az országban jelentős eltérések vannak.
A szocialista ellenérvre reagálva azt mondta: a jelenlegi szolgáltatók nem veszítik el teljes piacukat, hiszen kisebbségi tulajdonosként jelen lehetnek. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy mi lesz a korábbi invesztíciókkal.
Jobbik: módosítás kell a hulladék besorolásának kérdésében
A jobbikos Kepli Lajos leszögezte: a hulladékgazdálkodás területén is rendet kell tenni az országban. Szerinte az embereket leginkább az egyre több elhagyott szemét zavarja, emellett hulladékmaffia is működik Magyarországon, amely szervezetten tünteti el a külföldi és a hazai szemetet illegális módon. Kiemelte az úgynevezett lomizás után maradt hulladékok ügyét is, amely sok esetben „hulladékgyűrűt” von egyes városok köré.
Szerinte a megoldások között a zéró tolerancia és a legális út népszerűsítése a két legfontosabb. A Jobbik alapvetően támogatja a javaslatot, de módosító indítványokkal próbálják jobbá tenni – mondta –, elismerve hogy némileg kényszerpályán mozog a kormány az uniós jogszabályok miatt. A lehetséges módosítások között említette, hogy az építkezések során keletkezett szennyezetlen talaj ne minősüljön hulladéknak, illetve a hulladék besorolásának kérdését, mert a törvény szerint a hulladék előállítójára bízzák annak besorolását.
„E nélkül pedig törvényhozásba belefogni nem jó„
Szilágyi László, az LMP vezérszónoka szerint a javaslat másfél évet késett a hulladék-keretirányelv előírásaihoz képest, de szerinte nem ez a legnagyobb baj. Az ellenzéki politikus úgy véli: a törvény a levegőben lóg, hiszen nincsen az országnak hulladékgazdálkodási stratégiája, a korábbi ugyanis 2009-ben lejárt, és azóta sem készült el új. „E nélkül pedig törvényhozásba belefogni nem jó” – fogalmazott.
Szilágyi László szerint a legkomolyabb vita a hulladékgazdálkodási közszolgáltatások piacának átalakítása körül lesz, amelyet szerinte a javaslat „teljesen indokolatlanul forgat fel”, mert bár vannak olyan szereplői a piacnak, akik nem odavalók, de a javaslat teljesen félreértelmezi az állam szerepét. Az LMP szerint ugyanis nem a tulajdonos személye a lényeg, hanem a pontos szabályozás, ebben pedig nagyon fontos az ellenőrzés, a szankcionálás és a pozitív példák erősítése; a tulajdonlás ugyanakkor nem az állam feladata. Az ellenzéki párt azt javasolja, hogy ezen a területen legyen fokozatos átmenet és türelmi idő, mert a piac csak így tud reagálni, ez a jelenleg tervezett gyors államosítás csak károkat fog okozni.
A vezérszónoki felszólalások után az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta.
