Kilóg a lóláb?

Bóvli vagy nem bóvli? Csath Magdolnát és Lengyel Lászlót kérdezte az MNO.

A növekedés gyors beindítása csak a gyorsan mozgó, innovatív kkv-któl várható – felelte a növekedési lehetőségekkel kapcsolatos kérdésünkre Csath. „Ezért csökkenteni kellene az ezeket terhelő és az utóbbi időben jelentősen megnőtt bürokráciát, drákói szigorral véget kellene vetni a tisztességtelen üzleti gyakorlatoknak, amelyek például a lánctartozásokat is okozzák”, továbbá jelentősebb munkahelyteremtő projekteket kellene elindítani a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, valamint általában a vidékfejlesztés területén, támogatni kellene a kutatási eredmények gyors piacosítását. Különös tekintettel az új iparágakban, például az alternatív energia termelése és hasznosítása területén – hívja fel a figyelmet a szakember. A tehetséges fiatalokat a vállalkozási lehetőségek megkönnyítésével itthon kellene tartani, valamint cégekkel együttműködve korszerű szakmai tudást kínáló átképzéseket kellene indítani a munkanélkülieknek. „A növekedéshez ugyanis beruházásokra van szükség.” De nemcsak a gépekbe és technológiákba, hanem az emberi agyakba és az üzleti környezet barátságosabbá tételébe is – emelte ki Csath Magdolna.

Lengyel szerint le kell ülni tárgyalni

Lengyel László szerint hazánkat bizalmi válság is sújtja. „Magyarország a gazdaságpolitikájával – most kiderült, hogy a politikájával is – lényegében elveszítette a piacok, az EU és az IMF olyan típusú bizalmát, amely őt szalonképes országként kezelné.” Szavai szerint a végtörlesztés ütötte az utolsó sebet. Problémásnak nevezte, hogy a kormányzat minden egyeztetés nélkül, a befektetők háta mögött hoz intézkedéseket, amelyek őket a befektetéseik visszafogására késztetnik. A bizalmatlanság Gyurcsányékkal szemben is megvolt, majd Bajnai ideje alatt nézett ki úgy a helyzet, hogy a bizalom helyreáll – említette meg Lengyel László. Kijelentette: a bizalom az Orbán-kormánnyal szemben is megvolt, de szerinte a kormányzat újabb bizalmi válságot idézett elő. „Egyetlen megegyezés sem érvényes. Már a harmadik alkut kötik a Bankszövetséggel, és egyet sem tartottak be, és nem a bankok, hanem a kormány. Semmilyen megállapodás nem érvényes nemzetközileg, amit hoztak, ezért nem hiszik el a befektetők, amit mondanak. Oda jutottunk, hogy csak Orbán Viktor aláírását fogadják el” – fogalmazott a közgazdász. Szerinte az elveszett bizalom visszanyerésének egyik legfontosabb eszköze, hogy le kell ülni tárgyalni a bankokkal, az energetikai szektorral és mindenkivel, akitől áldozatvállalást vár el a kormányzat.

Függőség. Csath Magdolna szerint a magyar gazdaság megörökölt legnagyobb gondja az óriási függőség. Ez részben azt jelenti, hogy a magyar gazdaság döntő hányada külföldi kézben van. Másrészről ipari hálózatok, mint például az autóipari cégek és külföldi beszállítóik magyarországi leányvállalatai uralták a gazdaságunkat, amely cégek nem a hazai piacra, hanem exportra dolgoznak. „Nálunk csak az olcsó munkaerő és a jelentős állami támogatások miatt vannak.” Vagyis ha piacaikon bármilyen visszaesés bekövetkezik, akkor azonnal visszafogják nálunk a termelést, ami leépítésekkel jár együtt. Kiváló példa a magyar államtól jelentős támogatást kapó Nokia is, amely – piaci gondjai miatt – hatalmas leépítésekre készül – hozza a példát a közgazdász. A gazdaság jelentős függősége miatt mi erősebben vagyunk kitéve a nemzetközi gazdasági helyzet változásainak, legyenek azok pozitívak vagy negatívak – tette hozzá. „Most például azért kell drukkolnunk, hogy az EU oldja meg a gondjait, és ne forduljon recesszióba az európai gazdaság, mert az csapás lenne a nálunk működő külföldi cégek exportjától függő magyar gazdaság számára. Ennek a függőségnek – ami a magyar gazdaság betegségének egyik fő oka – jó gyógyszere lenne a magyar kkv-k helyzetbe hozása, a vállalkozási kultúra fellendítése, illetve a piaci diverzifikáció, azaz a növekvő piacok felé való nyitás.”