Azt írták, hogy a szakszervezetek alaptalan információkkal tájékoztatták félre a közvéleményt és a dolgozókat azzal, hogy a közlekedési vállalat nem fizeti ki a kormányrendeletben előírt bérkompenzációt.
A BKK és a BKV közleményében hangsúlyozta: „ahogy januárban jeleztük, tiszteletben tartjuk, és biztosítjuk a munkavállalók számára a munkaszerződésben rögzített juttatásokat, illetve a jogszabály alapján járó bérkompenzációt”.
Kiértékelték a 2011-es bérszintek és a 2012-es adójogszabályok hatását a januári fizetésekre, a számításokat elvégezték, így januártól visszamenőleg megkapják a dolgozók a bérkompenzációt – közölték.
A BKV vezetősége folytatja a kollektív szerződésről szóló tárgyalásokat is, de ha a szakszervezetek nem kívánnak megállapodni, akkor március 4-étől a hatályos munka törvénykönyve szerint folytatódik a dolgozók foglalkoztatása – zárul a közlemény.
A BKV két szakszervezeti szövetsége korábbi közleményében megdöbbentőnek nevezte, hogy a BKV felmondta a kollektív szerződést, amelyben a munkavállalók juttatásait is rögzítették, a bérkompenzációt pedig nem hajtották végre, miközben többen prémiumot kaptak.
A BKV akkor erre úgy reagált: a munkaszerződésben rögzített juttatásokat kapták meg a BKV dolgozói – köztük a vezetők is. Mint írták, a bérezési gyakorlat szerint a BKV munkavállalói – köztük a vezetők is – részesülhetnek teljesítéshez kötött prémiumban. Hangsúlyozták, hogy ez nem jutalom, mert az nem előre kitűzött teljesítménycélok eléréséhez kapcsolódó juttatás.
Az MTI információi szerint a BKV Zrt. vezérigazgatójának, Várszegi Gyulának a február 10-i lemondása összefüggésben állhat azzal, hogy a vállalatnál prémiumot fizettek ki. Várszegi Gyula tavaly szeptembertől állt a BKV élén. Az ő vezetésével kezdett átfogó megtakarítási programba a cég. Felmondta például a kollektív szerződést, arra hivatkozva, hogy abban olyan rendelkezések vannak, amelyek „a BKV kiélezett anyagi helyzete, a működés finanszírozásának hiánya miatt nem tarthatók fenn, illetve olyan juttatásokat is, amelyek a társaság gazdasági erejét meghaladják, teljesítménnyel alá nem támasztott költséget jelentenek”.
