Sikerült fenntartani a MON 810 kukoricára vonatkozó magyarországi moratóriumot, így ennek a génmódosított növénynek (GMO) a termesztése hazánkban továbbra is tilos – számolt be az egyik legjelentősebb sikerről a géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos országgyűlési határozat 2009. és 2010. évi végrehajtásáról szóló jelentést ismertető Czerván György. Hozzátette, hogy a GMO-mentesség fenntartása fokozatosan növekvő piaci versenyelőnyt jelent az ország számára.
Az agrárgazdaságért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy az állam- és kormányfő, az EU-ban és a hazai parlamentben helyet foglaló magyar képviselők, valamint az érintett tárcák, a külképviseletek és a civil szervezetek tevékenysége nyomán az uniós tagállamok minősített többsége is a moratórium feloldása ellen szavazott 2009-ben. Egyúttal reményeinek adott hangot, hogy a jövőben is együtt tudnak működni annak érdekében, hogy megmaradjon a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státusa.
A politikus elmondása szerint a 2010-es év egyik fontos mozzanata volt, amikor az Európai Bizottság engedélyezte az amflora genetikailag módosított burgonya ipari termesztését és takarmánycélú felhasználását. Kijelentette, hogy a bizottság nem vizsgálta meg megfelelő módon, a terménynek milyen káros hatásai lehetnek az emberekre, az állatokra és a környezetre. Felhívta a figyelmet, hogy a burgonya olyan gént is tartalmaz, amelynek hatására egyes antibiotikumokkal szemben ellenálló képesség alakulhat ki. Kiemelte, hogy mivel ennek ellenére is engedélyezték a burgonya termesztését, a géntechnológiai hatóság végzáradéki eljárást indított a határozatok végrehajtása ellen – mondta. Hozzátette, a moratóriumon túl a kormánynak egyetlen eszköze maradt: hogy az Európai Bírósághoz forduljon. A per során mellettünk avatkozott be Luxemburg, Ausztria, Franciaország és Lengyelország is.
Czerván György kitért arra is, hogy Magyarország aktív szerepet vállalt és vállal jelenleg is az uniós környezetkockázati útmutató felülvizsgálatában. Elmondta továbbá, hogy 2009-ben csak négy, 2010-ben pedig 31 hatósági mintát ellenőriztek. Felhívta a figyelmet, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2011-ben fokozott ellenőrzést rendelet el, amelyek során több esetben is találtak GMO-val szennyezett vetőmagokat. Ezekben az esetekben azonnal intézkedtek a vetőmagok, illetve az azokból kikelt termények megsemmisítéséről – közölte. Egyúttal a laboratóriumok felszereltségének korszerűsítését és az ellenőrzések számának növelését sürgette.
Fidesz: biztonságos élelmiszerek kellenek
Ódor Ferenc (Fidesz) hangsúlyozta, hogy több és jobb minőségű terméket kell előállítani, egyúttal helyesnek tartja, hogy a parlament már korábban is megálljt parancsolt a génmódosított termékeknek. Kijelentette: garantálni kell, hogy biztonságos élelmiszerek jussanak el az emberekhez. Hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarország jelenleg még nemet mond azokra a törekvésekre, amelyek elterjesztenék a génmanipulált fajtákat. Hangot adott annak a meglátásának is, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal néha „talán nagyvonalúbb, mint kellene” a génmódosított termékek engedélyezése során.
Az MSZP egyetért, de figyelmeztet
A szocialista Harangozó Gábor azt mondta, az MSZP egyetért a jelentéstervezet elfogadásával, mert a benne foglalt stratégiai célokat támogatja, de fel akarja hívni a figyelmet a rossz kormányzati döntésekre is. A politikus kitért arra, hogy a 2006-ban, ötpárti konszenzussal elfogadott irányelvnek megfelelően zajlanak most is a folyamatok a génmódosított termékekkel kapcsolatban. Fontosnak nevezte az ország GMO-mentességének biztosítása érdekében a laborok felszerelésének biztosítását, valamint az ellenőrzési rendszer hatékonyabbá tételét. Hangsúlyozta, hogy a kormányzati lépések mind hátrányosan érintik a mezőgazdaságot, növelik a takarmányozás költségeit, ezért génmódosított takarmány is eláraszthatja az országot.
