Tulassay Tivadar csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta, a doktori tanács 22 tagjából 16-an arra szavaztak, hogy javasolják az egyetem szenátusának, vegye el a kisdoktori címet. Az ülésen egyébként csak 18-an voltak jelen. A rektor a döntést nem indokolta. Az ügyben a szenátus mondja ki a döntő szót. A Hír TV helyszínen tartózkodó tudósítója délután három órakor azt mondta:a Semmelweis Egyetemen teljes a hírzárlat, a sajtót az egyetem területére sem engedték be. Sajtóértesülések szerint három óra körül kezdődhet a szenátus ülése, amelyen legalább a tagok 60 százalékának meg kell jelennie, és egyszerű többség kell a döntés meghozatalához. A testületnek egyébként 36 tagja van, ebből ketten annak idején részt vettek Schmitt Pál kisdoktori dolgozatának elbírálásában is.
Tulassay Tivadar a délelőtti sajtótájékoztatón kifejtette: a Schmitt Pál kisdoktori címével kapcsolatos tényfeltáró jelentést szerda reggel Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter illetékesség hiányában felbontás nélkül visszaküldte az egyetemnek. A levél kézhezvételét követően a rektor azonnal kérte az egyetem doktori tanácsának elnökét egy rendkívüli ülés összehívására. A tanács csütörtök reggel 8 órától fél 10-ig ülésezett, és a hozzászólások, viták után úgy határozott: a tényfeltáró bizottság adatait megismerve indítványozza az államfő kisdoktori címének visszavonását.
A bejelentést a Hallgatói Hálózat szerda délután óta az egyetem épületében demonstráló tagjai tapssal, ovációval fogadták. Ezt követően az épületet elhagyták, de a 11 órára az intézmény elé előre bejelentett demonstrációjukat megtartották, mondván: még nem született meg a végső döntés. Ha délután mégis úgy határoz a szenátus, hogy nem vonják vissza az államfő doktori címét, „vannak még más eszközeink, például visszajövünk többen” – tették hozzá.
Az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított, a Semmelweis Egyetem által felkért testület megállapításainak összefoglalóját az intézmény kedden a honlapján hozta nyilvánosságra. A tényfeltáró bizottság jelentése szerint a doktori eljárás hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának, az egyetem azonban szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben.
Schmitt Pál szerdán Szöulban az MTI Hírcentrum tudósítójának azt mondta, nem mond le a köztársasági elnöki tisztségről. Mint közölte, számára a plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság végkövetkeztetése „egyfajta elégtétel”.
Az LMP indítványozza, hogy az országgyűlés haladéktalanul indítsa meg Schmitt Pál köztársasági elnökkel szemben az úgynevezett megfosztási eljárást – jelentette be csütörtöki, Karácsony Gergellyel közösen tartott sajtótájékoztatóján Schiffer András. A képviselő arra hivatkozott, hogy az államfő megfosztható a hivatalától, amennyiben elnöki tisztsége során szándékosan törvényt sért. A politikus véleménye szerint amikor Schmitt Pál köztársasági elnökként adott interjúiban fenntartotta azt az állítását, hogy ez a plagizált dolgozat a saját doktori munkája, megsértette a szerzői jogról szóló törvényt. Schiffer András hozzátette, hogy az eljárás megindítását a képviselők egyötöde kérheti. Annak során a parlament kétharmaddal dönt arról, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elé utalja-e az ügyet és végül az Ab megfoszthatja hivatalától a köztársasági elnököt.
Bocsánatkérésre szólít fel a budapesti KDNP
A Kereszténydemokrata Néppárt budapesti elnöke bocsánatkérésre vagy lemondásuk megfontolására szólítja fel azokat a politikusokat, akik az államfő kisdoktorija ügyében „az igazság kiderítése helyett abban ügyködtek, hogyan lehetne eltussolni ezt a botrányt”. Szalma Botond az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében a fővárosi elnökség nevében üdvözölte a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának döntését Schmitt Pál doktorija ügyében.
„Elfogadhatatlan, hogy valaki érdemtelenül birtokoljon egy olyan tudományos címet, amelyet neve megkülönböztetésére is használhat” – fogalmazott, hozzátéve: fokozottan igaz ez olyan személyekre, akik magas állami tisztséget töltenek be.
A KDNP budapesti elnöksége ragaszkodik a Fidesz–KDNP választási ígéretének betartásához, amely szerint a jövőben nem lehetnek egyesek és kettesek az országban. „A bűnről ki kell mondani, hogy bűn, a feketéről, hogy fekete, a fehérről, hogy fehér, ezt diktálja a keresztény erkölcs is” – szögezte le Szalma Botond.
