Ez gyakorlatilag a jelenlegi frontvonal befagyasztását és az orosz ellenőrzés tényleges elismerését jelentené Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon, valamint a Krím esetében.
A tárgyalási pozíciók enyhülése nem sokkal Trump és Vlagyimir Putyin pénteki, alaszkai találkozója előtt történt.
A terv kizárólag a hadseregek jelenlegi állására épül
– fogalmazott egy nyugati tisztviselő.
Ukrajna és Európa egyre inkább aggódik amiatt, hogy Trump és Putyin Zelenszkij kizárásával tárgyalhatnak a hosszú ideje dúló háború befejezéséről.
Az európai aggodalmak középpontjában egy, Moszkva által támogatott állítólagos béketerv áll, amely a délkelet-ukrajnai frontvonalak befagyasztását irányozná elő, amennyiben Kijev beleegyezik a Donyeck és Luhanszk által ellenőrzött területekről való kivonulásba.
Európai diplomaták szerint
Vlagyimir Putyin átfogó háborús céljai – Ukrajna nyugatbarát kormányának megbuktatása és egy Moszkva-barát bábkormány hatalomra juttatása – lényegében nem változtak.
A washingtoni Institute for the Study of War (Háborúkutató Intézet) jelentése szerint Oroszország továbbra is Ukrajna „teljes kapitulációját” tekinti végső céljának, beleértve a NATO-tagság minden esélyének kizárását és az ország teljes demilitarizálását – írja a Telegraph.
Hétfő este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a közelgő béketárgyalások ellenére nincs jele annak, hogy Oroszország a háború befejezésére készülne.
Éppen ellenkezőleg: úgy mozgatják csapataikat és erőiket, hogy új offenzívákat indíthassanak
– mondta, az ukrán titkosszolgálat jelentésére hivatkozva.
Elemzők szerint, bár Ukrajna látszólag elfogadná bizonyos területek átadását, csak olyan békeegyezmény jöhet szóba, amely szilárd biztonsági garanciákat nyújt – például folyamatos fegyverszállításokat és a NATO-tagság felé vezető világos utat.