Egyik legfontosabb célunk az volt, hogy legyen egy erőteljesebb térségi politikánk, amely egy szélesebb közép-európai politikát jelent – ismertette a külügyminiszter. Ennek a politikának van egy déli-délkeleti, valamint egy keleti és nyugati iránya, de ez a kategória nem igazán földrajzi, hanem az a törekvés, hogy a térség szellemiségét gazdasági előnnyé konvertáljuk – tette hozzá. Martonyi szerint először a szomszédainkra számíthatunk, és szerencsére a térségi kohézió megjelent a mostani nehéz helyzetünkben is.
Az atlanti politikáról elmondta, az mostanra keretfeltétellé vált, fejlesztéspolitikánk is az uniós szisztémába illeszkedik. „Minden nehézség ellenére az uniós közös kül- és biztonságpolitika halad előre.” Martonyi úgy látja, hazánk teljes mértékben érdekelt az integráció erősödésében, ennek a „dolognak együtt kell maradnia”. Az egész jogi építménynek és a közös normáknak meg kell maradnia – tette hozzá.
Fejlődik az afrikai kapcsolat
„A válság csomó bajt okoz, de szőnyeg alatti problémákat megjelenít és cselekvésre ösztönöz.” Martonyi úgy látja, uniós elnökségünk is ennek alapján zajlott. Politikánk harmadik eleme a globális nyitás, mivel alapvetően alakul át világ, ami számunkra azt jelenti, hogy nagyobb érdeklődést kell tanúsítanunk a globális problémák irányába – hangsúlyozta a Külügyminisztérium vezetője. Ugyanakkor erősítenünk kell a kapcsolatainkat az Európán kívüli földrészek országaival, amire Martonyi példaként hozta föl, hogy 2011-ben az Afrikába irányuló exportunk nőtt a legjobban.
A külügyminiszter szerint a válságnak lassan-lassan vége lesz, azonban az uniós intézményrendszer nem működőképes. Martonyi úgy látja, nem kell új alkotmány, de bizonyos kérdéseket át kell gondolni. „2013-tól egy éven keresztül hazánk tölti be a közép-európai kezdeményezés, valamint a visegrádi négyek elnöki posztját is, ami jelentős feladatokkal jár.” Sikeres külpolitika csak az alapvető értékek tiszteletben tartásán alapul, amelyet mindig követni kell a döntések során – vélekedett Martonyi.
Több esetben támogató az LMP
Mile az elhangzottakkal kapcsolatban elmondta, hogy a térségi politika teljes mértékben támogatandó. Szerinte komolyabban kellett volna tájékozódnia a hazai diplomáciának Románia és Bulgária schengeni csatlakozása esetében, mivel lehetett látni, hogy egyes tagországok ezt semmiképpen sem szeretnék. A szomszédságpolitikát alapvetően meghatározza, hogy idén több országban is választásokat tartanak, amely a kapcsolatok ingadozását hozhatja – mondta az LMP-s képviselő.
Sokszor érzékelem, hogy a miniszterelnök megnyilatkozásai nincsenek fedésben az euroatlanti integrációs hozzáállással – vélekedett Mile. Az ökopárt képviselője úgy látja, erre a kettősségre nincsen szükség, mivel nem használ hazánk megítélésének. Szerinte az EU döntéshozatali mechanizmusán még mindig van mit javítani. Mile sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy elnökségünk során nem valósult meg a keleti partnerségi csúcs.
---- Érdekalap ----
Mile ellenzi a hiperlojalitást
Felhívta a figyelmet arra, hogy a globális térben olyan erők jelentek meg, amelyeknek a kapacitását el sem tudjuk képzelni. Mile szerint támogatható, ha a magyar külkereskedelem több irányba tájékozódik, de a hatékonyságot lehetne javítani. Az érték és az érdek harmóniáját kell megteremteni, a nagy baj akkor van, ha valamifajta kizárólagosság jelenik meg – vélekedett az LMP-s politikus. „Az a hiperlojalitás, ami a korábbi időszakokban jellemző volt, nem mindig hozta meg a megfelelő eredményt.”
Martonyi szerint a közép-európai együttműködés az unión belül alapvetően érdekalapú, amire példa a kohéziós alapok kapcsán meglévő érdekazonosság. „Mikor mondjon az ember szabadságharcos beszédet, ha nem március 15-én?” – tette föl a kérdést a külügyminiszter, éppen ezért semmiféle kivetnivaló nem volt a miniszterelnök beszédében. Minden kormányban Európában vannak szóhasználati különbségek – tette hozzá. Orbán elkötelezettsége az uniós integráció irányában kétségbevonhatatlan – mondta Martonyi.
Egyértelmű a szándék
A kötelezettségszegési eljárások kapcsán úgy vélekedett, hogy meg fogjuk oldani a problémákat, és lehetőleg megpróbáljuk elkerülni a bírósági szakaszt. „Semmi rendkívülit nem látok abban, ha esetleg egyes ügyek bírósági szakaszba kerülnek. A kormány egyértelmű szándéka, hogy megkössük az EU–IMF párossal a hitelmegállapodást – vélekedett a külügyminiszter. – A lelkünket kitesszük, hogy ezt a megállapodást elkezdjük tárgyalni.” Martonyi bízik benne, hogy a tárgyalási előfeltételeket nem fogja bővíteni az IMF, mivel az elég idegen lenne a szervezet részéről.
Mile szerint nem volt a legjobb Kínát stratégiai partnernek nevezni, mivel ez egy túlzó megfogalmazás, és a hagyományos szövetségeseink körében sem váltott ki megelégedést. Martonyi ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság az EU egyik legfontosabb partnere, ezért nem meglepő, ha egy tagállam ezt mondja.
„Ez aránytalan eljárás”
Sorsdöntő, hogy április 15-én olyan konvergenciaprogramot terjesszünk be, amely biztosítja, hogy a 2013-as hiány 3 százalék alatt legyen – mondta a külügyminiszter. A kormány jelenlegi tervei szerint bőven 3 százalék lesz a jövő évi hiány, és nem feltétlenül kiadáscsökkentésre kell gondolni – tette hozzá.
„Magyarország egyetlen fillért sem fog elveszteni a kohéziós alapok fölfüggesztése miatt.” A bírósági nyugdíjazás esetében úgy vélekedett, hogy az Európai Bíróság döntése mindenképpen iránymutató lenne, de nem szerencsés ezt a kérdést összekötni egy hitelmegállapodással, „ez mindenképpen aránytalan eljárás”.
Mikor nyugodt a nyugati sajtó?
Az LMP politikusa úgy látja, a miniszterelnököt kevés helyen fogadják, és a hazánkba irányuló látogatások száma is kevesebb mint korábban. A pozícióink gyengültek, ezért könnyebben mutattak példát hazánkkal többek között a felfüggesztés kapcsán. A külügyminiszter szerint a miniszterelnök nem utazik keveset, ami nem azt jelenti, hogy nincsenek gondjaink.
„Nagyon sok embernek nem tetszik, hogy az alaptörvény preambulumában hivatkozás van a kereszténységre és Istenre, valamint a házasságot is csak különneműek között fogadjuk el.” Martonyi szerint a bankadó bejött,, mivel 12 ország követi a példánkat.” A különadókat ki kell vezetni, de bizonyos szellemes adófajtákon el lehet gondolkozni, ami nem érintheti a családokat – tette hozzá.
Érdekes, hogy a nyugati sajtó, akkor nyugodt, ha baloldali kormány van hatalmon – vélekedett Martonyi. Mindezek kapcsán azt is kijelentette, hogy a médiatörvényt lehetett volna okosabban csinálni. Az LMP-s politikus szerint a konzervatív oldal néha túl erőteljesen reagál a nyugati kritikákra.
Martonyi a szlovák–magyar kapcsolatokról elmondta, hogy az előjelek nem kedvezőtlenek. Szorosak a két ország kapcsolatai, van egy együttélés, amit a politikának föl kell ismernie – tette hozzá. Fico első nyilatkozatai biztatóak, de véleményeltérések maradnak többek között a közösségi jogok kapcsán. Mile is bízik benne, hogy a sérelmek ellenére a józan ész győzedelmeskedik, mivel egymásra vagyunk utalva.
