Április 16-án, ötpárti parlamenti egyetértés következtében, az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el a 2012. év világörökség éveként történő megünnepléséről szóló határozati javaslatot. Benyújtói: Horváth János (Fidesz, a T. Ház korelnöke), Pálffy István (KDNP), Szili Katalin (független), Bödecs Barna (Jobbik), Jávor Benedek (LMP) és Pál Béla (MSZP).
A világörökség éve megnyitóján, az MTA világörökségi hátterű környezetében Horváth János, az Országgyűlés 90 esztendős korelnöke távolba mutatónak nevezte a kormányfőhelyettes, a külügyminiszter és a nemzeti erőforrás miniszter jelenlétét; mint rámutatott, a „kormánykodásnak” éppen ezek a szférái azok, ahonnan a leginkább egyetértés és bátorítás várható. Figyelmeztetett, hogy a nyolc hazai mellett csaknem ezer világörökségi helyszínt „ünneplünk” idén, a világörökségi egyezmény létrejöttének 40. évfordulóján, ami „a magyar kultúra erejét mutatja”. – Vagyunk – folytatta Horváth János –, akik többet tapasztaltunk a világban a civil szféra jelentőségéről. Mátészalkától Simontornyáig tűzoltók, diákok alkotják a szövetét ennek a társadalomnak; olyan feladatokat kapunk, amitől jól érezzük magunkat mindnyájan – utalt a világörökség ápolására a fideszes honatya. „És akkor lehetnek pletykák, rosszhiszemű mondások Magyarországról, olyan kertet művelünk, aminek gyümölcse, terméke javára lesz mindegyikünknek” – zárta szavait.
Irina Bokova UNESCO-elnök levélben üdvözölte a jeles alkalmat, melyben az hangsúlyoztatik: az egyezmény 40 esztendeje alatt 936 helyszínt vettek fel a világörökségi listára 153 országból, a világnak pedig 188 állama van, tehát csaknem mindegyik vállalást tett arra, hogy megőrzi és védi a múltból kapott értékeit. „A múlt örökségéért a jelennek tartozunk felelősséggel, és a jövő iránt van kötelességünk. A világörökség a béke és a fenntarthatóság szegletköve” – hangsúlyozza a világszervezet vezetője.
Kevesebb korlát, több lehetőség
A kormányfőt képviselő Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta: mikor a jelenben élünk, elkerülhetetlenül a múlt és a jövő keresztútján járunk. – Döntéseink a múlt által meghatározottak, de maguk a jövőt határozzák meg. A jelenben azért tevékenykedünk, hogy a jövőnkben kevesebb legyen a korlát és több a lehetőség.
Nem tagadta, kötelezettségek hárulnak ránk, mint ahogy minden nemzedékre a múlttal kapcsolatban. – Úgy vagyunk ezzel, mint a talentummal, nem jutunk előrébb, ha csak megőrizzük, csak akkor, ha gazdagítjuk, ha nem is anyagilag, materiálisan, de abban az értelemben, hogy megmutatjuk a világnak, erősebbé tesszük, legyen szó épületről, népszokásról, nemzeti karakterjegyről: hozzáadjuk egy közös, nagy kincshez – figyelmeztetett a kormány második embere. Úgy látja, „a jelen vitáiban túl sokszor esik szó arról, ami elválaszt minket egymástól”, közben a világörökség mégiscsak arra figyelmeztet minket, hogy van egy nagy közösség, amihez mi is hozzátartozunk. „Ha mások számára nem tesszük megcsodálhatóvá, a mi örökségünk semmit sem ér”.
Szigorú védelem csak három országban
A külügyminiszter Navracsicshoz kapcsolódva arra világított rá, hogy „a tárgyi örökség megtestesíti a spirituális örökséget”, ám csak akkor gondolkodunk el ezen, amikor évfordulók vannak. Martonyi János kijelentette, az UNESCO legismertebb projektje a világörökségi, de a 40 éve kötött egyezmény szerinte túlmutat önmagán, a tudat nélküli társadalom fokozatosan alakul át egy tudatos, akarattal rendelkező közösséggé, éppen ezt fejezi ki a világörökség. Mert nem csak a veszélyek kapcsolnak össze minket, mint a terrorizmus, a természeti katasztrófák vagy a világjárványok – fogalmazott rövid beszédében.
Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrás tárca vezetője Wass Albertet kölcsönvéve azt mondta, „a legnagyobb örökség az otthon”, de szerinte ugyanilyen fontos az otthonosság is. – Ha ránézünk az emberekre, tudjuk, hogy összeköt minket a közös múlt és a jelen; az örökségvédelem közös sorsunkat tárja föl – fejtette ki Réthelyi, aki az elmúlt 40 év legfontosabb jogi dokumentumának nevezte a világörökségi egyezményt. Emlékeztetett, Magyarországon 1985-ben hirdették ki, és két évvel később már ott is találtuk az első két helyszínt.
Furcsa módon a világörökségnek speciális törvényi védelme hazánkon kívül csak Olaszországban és Ausztráliában van.
