„A béke és a fenntarthatóság szegletköve”

A pénteken megnyílt világörökség éve ünnepség felért egy fél kormányüléssel, három tárcavezető is felszólalt.

2012. 04. 20. 16:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Április 16-án, ötpárti parlamenti egyetértés következtében, az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el a 2012. év világörökség éveként történő megünnepléséről szóló határozati javaslatot. Benyújtói: Horváth János (Fidesz, a T. Ház korelnöke), Pálffy István (KDNP), Szili Katalin (független), Bödecs Barna (Jobbik), Jávor Benedek (LMP) és Pál Béla (MSZP).

A világörökség éve megnyitóján, az MTA világörökségi hátterű környezetében Horváth János, az Országgyűlés 90 esztendős korelnöke távolba mutatónak nevezte a kormányfőhelyettes, a külügyminiszter és a nemzeti erőforrás miniszter jelenlétét; mint rámutatott, a „kormánykodásnak” éppen ezek a szférái azok, ahonnan a leginkább egyetértés és bátorítás várható. Figyelmeztetett, hogy a nyolc hazai mellett csaknem ezer világörökségi helyszínt „ünneplünk” idén, a világörökségi egyezmény létrejöttének 40. évfordulóján, ami „a magyar kultúra erejét mutatja”. – Vagyunk – folytatta Horváth János –, akik többet tapasztaltunk a világban a civil szféra jelentőségéről. Mátészalkától Simontornyáig tűzoltók, diákok alkotják a szövetét ennek a társadalomnak; olyan feladatokat kapunk, amitől jól érezzük magunkat mindnyájan – utalt a világörökség ápolására a fideszes honatya. „És akkor lehetnek pletykák, rosszhiszemű mondások Magyarországról, olyan kertet művelünk, aminek gyümölcse, terméke javára lesz mindegyikünknek” – zárta szavait.

Irina Bokova UNESCO-elnök levélben üdvözölte a jeles alkalmat, melyben az hangsúlyoztatik: az egyezmény 40 esztendeje alatt 936 helyszínt vettek fel a világörökségi listára 153 országból, a világnak pedig 188 állama van, tehát csaknem mindegyik vállalást tett arra, hogy megőrzi és védi a múltból kapott értékeit. „A múlt örökségéért a jelennek tartozunk felelősséggel, és a jövő iránt van kötelességünk. A világörökség a béke és a fenntarthatóság szegletköve” – hangsúlyozza a világszervezet vezetője.

Kevesebb korlát, több lehetőség

A kormányfőt képviselő Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta: mikor a jelenben élünk, elkerülhetetlenül a múlt és a jövő keresztútján járunk. – Döntéseink a múlt által meghatározottak, de maguk a jövőt határozzák meg. A jelenben azért tevékenykedünk, hogy a jövőnkben kevesebb legyen a korlát és több a lehetőség.

Nem tagadta, kötelezettségek hárulnak ránk, mint ahogy minden nemzedékre a múlttal kapcsolatban. – Úgy vagyunk ezzel, mint a talentummal, nem jutunk előrébb, ha csak megőrizzük, csak akkor, ha gazdagítjuk, ha nem is anyagilag, materiálisan, de abban az értelemben, hogy megmutatjuk a világnak, erősebbé tesszük, legyen szó épületről, népszokásról, nemzeti karakterjegyről: hozzáadjuk egy közös, nagy kincshez – figyelmeztetett a kormány második embere. Úgy látja, „a jelen vitáiban túl sokszor esik szó arról, ami elválaszt minket egymástól”, közben a világörökség mégiscsak arra figyelmeztet minket, hogy van egy nagy közösség, amihez mi is hozzátartozunk. „Ha mások számára nem tesszük megcsodálhatóvá, a mi örökségünk semmit sem ér”.

Szigorú védelem csak három országban


A külügyminiszter Navracsicshoz kapcsolódva arra világított rá, hogy „a tárgyi örökség megtestesíti a spirituális örökséget”, ám csak akkor gondolkodunk el ezen, amikor évfordulók vannak. Martonyi János kijelentette, az UNESCO legismertebb projektje a világörökségi, de a 40 éve kötött egyezmény szerinte túlmutat önmagán, a tudat nélküli társadalom fokozatosan alakul át egy tudatos, akarattal rendelkező közösséggé, éppen ezt fejezi ki a világörökség. Mert nem csak a veszélyek kapcsolnak össze minket, mint a terrorizmus, a természeti katasztrófák vagy a világjárványok – fogalmazott rövid beszédében.

Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrás tárca vezetője Wass Albertet kölcsönvéve azt mondta, „a legnagyobb örökség az otthon”, de szerinte ugyanilyen fontos az otthonosság is. – Ha ránézünk az emberekre, tudjuk, hogy összeköt minket a közös múlt és a jelen; az örökségvédelem közös sorsunkat tárja föl – fejtette ki Réthelyi, aki az elmúlt 40 év legfontosabb jogi dokumentumának nevezte a világörökségi egyezményt. Emlékeztetett, Magyarországon 1985-ben hirdették ki, és két évvel később már ott is találtuk az első két helyszínt.

Furcsa módon a világörökségnek speciális törvényi védelme hazánkon kívül csak Olaszországban és Ausztráliában van.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.