Ettől végre olcsóbb lehet a magyar termék

Multi élelmiszerláncot is sikerült bevonni abba a most alakult klaszterba, amely arra tesz kísérletet, hogy jobban előtérbe kerüljenek a magyar élelmiszerek.

Nagy események tanúja a Vidékfejlesztési Minisztérium Darányi-terme. Január 16-án itt mutatta be Orbán Viktor „a vidék alkotmányát”, ezúttal pedig a hazai élelmiszerpiac olyan szereplőit terelték egy klaszterba egy virtuális piactér létrahozatalával, amelynek része nemzetközi élelmiszerlánc éppúgy, mint a fiatal gazdákat képviselő ernyőszervezet vagy civil egyesülések, szállítók. Egész pontosan tizenkét szervezet célozza meg első körben a hazai élelmiszer-kereskedelem élénkítését.

– Kiváló lehetőséget biztosít ez a jó ötlet arra, hogy a hazai élelmiszeripar szereplői egységes rendszerben kapcsolódjanak össze. Ugye a világháború után tömegtermelést követelt meg az élet, mostanra viszont már a nagyobb hozzáadott értékkel lehetünk sikeresek itthon és az exportban is – hangsúlyozta a Magyar Gasztro Térkép Klaszter alakulása kapcsán hétfő délelőtt Kardeván Endre élelmiszer-biztonságért felelős agrárminisztériumi államtitkár. Mint azt korábban az új szakhatóság alapításakor is aláhúzta, közös érdekünk, hogy hazai alapanyagokból oldjuk meg a magyar fogyasztók biztonságos élelmiszer-ellátását, emellett viszont meg kell erősíteni az exportra termelő hazai cégek piaci pozícióit is. – A hagyományos, kiemelt minőségű termékek előállítását kell segítenünk, ezt szolgálja az Országgyűlés által már elfogadott hungarikumtörvény is, ugyanakkor a klaszter szerepvállalásának növelése a közétkeztetésben kulcsfontosságú a helyi termék fogalmának felértékelődésében – tette hozzá Kardeván Endre.

A klaszter a hazai termékek piacának fellendítése érdekében egy olyan netes piacot indít, ahol a termelőket és a gyártókat azonnal bő ötszáz éttermi és kiskereskedelmi egység várja. Az elmúlt időszak számos piackutatása mutatott rá arra, hogy maga a fogyasztói affinitás nőtt ugyan a hazai termékek vásárlására, de annak ellenére, hogy ugyanakkora ár mellett ma már inkább választunk magyart, mint 2-3 éve, az élelmiszer-gazdaság számos szereplője számára nem szempont a hazai előtérbe helyezése, noha „a belső növekedés” volna a munkahelyteremtés egyik sarokköve.

Orsolyák Zoltán, a klaszter elnöke a felemás előtörténetről beszélt: – Hat évvel ezelőtt fogalmazódott meg a klaszter gondolata, de az igazi munka egy éve kezdődött. Persze végigkísértük a hasonló kezdeményezéseket, vagyis hogy melyik miért nem működött, az igazi okokra nem jöttünk rá, amíg el nem kezdtük a valódi munkát.

A „diagnózis” felállítása után „fordítva” kezdték a klaszter megszervezését, vagyis a „vevői” oldalt győzték meg, hogy igenis van kereslet. Érdekesség, hogy az itthon működő bolthálózatok közül egyelőre csak a Profi és a Tesco vállalta, hogy változtat korábbi beszerzési politikáján, és élnek az ingyenreklám lehetőségével...

A virtuális piacon nem történik üzletkötés, csupán „ajánlattétel”. Rajta csak a klaszter által hitelesített szereplők, termelők árusíthatnak, kiemelt feltételek biztosítása mellett, figyelemmel az áru eredetére, az árut kísérő dokumentumokra és igazolásokra, „ezek hiányában nem lehet a piacon” – erősíti meg Bereczki Zsolt, a Magyar Gasztro Kontroll Kft. ügyvezetője. Lesz egy azonnali pozitív hozadéka is a dolognak, hiszen a megbízhatatlan beszállítókat és a nem megfelelő minőségű árukat egyből ki lehet szűrni majd. És hogy mitől lesz olcsóbb a hazai a végén Orsolyák Zoltán szerint?

– A klaszter e helyzetből abban látja a kilábalást, hogy a termelők és a kereskedők egy tanulási és kereskedelmi önszabályozó politikának vetik alá magukat, illetve jelen összefogással a nem tisztességes „árfelhajtó tényezők” is könnyebben kiszűrhetők.