A titokzatos nyolcadik törzs: a kazárok és az ősmagyarok kapcsolata

Nyolcadik törzsként csatlakoztak honfoglaló őseinkhez azok a kazárok, akik kiváltak a kazár birodalom kötelékéből és az ősmagyarokkal tartottak. Kabaroknak hívják őket. Milyen volt a Kazár Birodalom és hogyan hatottak ősmagyar elődeinkre?

Ősmagyarok. Forrás: Okostankönyv.

A kazárok nagy hatást gyakoroltak a vándorló ősmagyarokra. Az őseink vándorlása során, mikor elhagyták a baskiriai őshaza (más néven Magna Hungaria) területét, érkeztek meg Levédiába. 

Levédiában találkoztak az ősmagyarok és a kazárok

Ezt a területet egészen pontosan nem sikerült meghatározni – a legnagyobb valószínűség szerint a Don, a Donyec és az Azovi-tenger (Meótisz) vidéke lehetett. Itt éltek együtt eleink a kazárokkal kb. 700-830 között. A kazárok közép-ázsiai eredetű, török nyelvű nép voltak. Arról is tudomásunk van, hogy a kazárok 522-től a türk törzsszövetség tagjai voltak.

Ősmagyarok Forrás: Okostankönyv.

Amikor a magyarok találkoztak a kazárokkal, azok fejlettebb államszervezetben, törzsszövetségben éltek, így azt őseink is átvették tőlük. Akárcsak a kettős fejedelemség rendszerét, amely azt jelentette, hogy két vezető állt a szövetségben álló törzsek élén: a kende vagy más néven kündü, aki a vallási, szakrális vezető volt és a gyula, aki a katonai vezetője lett a törzseknek. Ekkortól kerül előtérbe a mezőgazdálkodás is, amelynek fortélyait szintén a kazároktól lesték el őseink. Török eredetű szavaink ebből az időszakból a búza, az alma, a szőlő, az eke és a sarló-többek között. Ekkor terjedt el a borfogyasztás szokása is a magyarok között. 

A rovásírást szintén a kazároktól tanultunk

A kazároktól tanultuk első írásunkat, a rovásírást is. A szvöetség olyan szoros volt, hogy a kazár uralkodó (a kagán) a leányát feleségül adta Levedihez, az első név szerint ismert magyar törzsfőhöz, aki a kende tisztséget viselte és a Levédia terület  is róla kapta a nevét.

A kazárok külsejére vonatkozóan több leírást is ismerünk. 

Egy örmény történetíró szerint két fajtájuk van; az egyiket kara-kazároknak nevezik akiknek sötét a bőre, a feketébe hajló színű, mintha valamiféle hinduk lennének. A másik fajta a fehér kazár (ak-kazárok); akik feltűnően csinosak-írja az örmény historikus.  Ezzel szemben egy egy arab krónikás azt hangsúlyozta, hogy hideg az országuk és nedves. Ennek megfelelően arcszínük fehér, a szemük kék, a hajuk hullámos és többnyire vöröses színű; nagy testűek és rideg természetűek. Így egészében vad benyomást tesznek az emberre. 

Akár a vadabb, akár a szelídebb leírásnak hiszünk, az biztos: a magyarok és a kazárok együttélésük időszakában jól együtt tudtak működni és a magyar államfejlődésre a kazárok pozitív hatással voltak.

Levedi, a magyarok első fejedelme.forrás: hun.djp.hu

Lázadó kazárok tartottak velünk nyolcadik törzsként

A magyarság tovább fejlődéséhez azonban szükség volt a Kazár Birodalom kötelékeinek elhagyására és a továbbvándorlásra a 830-as években. A két nép szakításának szimbolikus bizonyítéka az a Sarkel erőd, melyet a kazárok már a magyarok elleni védekezés miatt építettek a Don partján.

A Sarkel-erőd. Forrás: Wikimedia Commons

Ekkor a kazár kötelékből kiszabadulva az önálló államiság útjára léptünk. 

De voltak olyanok, akiknek annyira megtetszett az ősi magyar társadalom, hogy csatlakoztak hozzánk, velünk jöttek, ők lettek a nyolcadik törzs, a kabarok.

A kabarok nevének is az a jelentése, hogy fellázadt-ír róluk Bíborbanszületett Konstantin bizánci uralkodó. Ebben a nyolcadik törzsben voltak iráni és török etnikumú tagok is. Igazi törzzsé szerveződésük a honfoglalás után következett be, amikor Árpád fia, Zolta vezetése alá kerültek.

Bár a magyarságba beolvadtak a kabarok, de település-és családnevek őrzik emléküket: többek között Egyházaskozár és Kozármisleny.

Kozármisleny címere. Forrás: Wikimedia Commons

A nyugati kereszténység nélkül felmorzsolódtak a népek tengerében

A Kazár Birodalom későbbi sorsa jól példázza, hogy mi lett azokkal a népekkel, akiknek nem voltak olyan bölcs vezetőik, mint Géza fejdelem és Szent István. Ugyanis a kazárok a 9. században sokat háborúztak a besenyőkkel és az úzokkal, valamint a Kijevi Russzal. Mivel erejük meggyengült,  muszlim zsoldosokat is alkalmaztak. 

965-ben Szvjatoszláv fejedelemtől megsemmisítő vereséget szenvedtek el. 

Maradékaik a kereskedelemből próbáltak megélni és voltak olyanok, akik közülük a görögkeleti, mások a zsidó vagy a muszlim vallást vették fel. A XI. századra tűnnek el végleg a történelemből, az utolsó kazár erőket a Bizánci Birodalom morzsolta fel. Hiába voltak jó kereskedők, mivel nem a nyugati kereszténység útját választották, így sorsuk véglegesen megpecsételődött., szemben a magyarokkal.

A magyarok a kazárokkal való együttélésben sokat tanultak:

1.  átvették tőlük a rovásírást,

2. a kettős fejedelemséget,

3.  és a földművelési technikákat.