Létezik-e Közép-Európa?

Közép-Európának az egykori Habsburg-birodalom területe tekinthető, bár a határok folyamatosan mozognak – mondta el Catherine Horel francia történész, a Középnek mondott Európa című kötet budapesti bemutatóján szerdán.

Miért nincs ennek a térségnek egy mindenki által elfogadott neve? – tette föl a kérdést Romsics Ignác történész a mű kapcsán. Ha történetileg nézzük, akkor a közép-európai régióban élő 20–25 népcsoport az elmúlt évszázadokban külön államokba szerveződött – hangsúlyozta a szakértő. Az elmúlt 200 év államfejlődése, a nacionalizmus etnikailag homogénebb irányba vitte az e népek által létrehozott nemzeteket, vélte Romsics.

A Habsburg-birodalom mindenképpen fölbomlott volna, ha liberális nemzetpolitikát alkalmaz, akkor azért, ha keményebbet, akkor azért – hangsúlyozta a történész. Úgy látja, a két világháború között nem sikerült a nyugati demokratikus normákat átvenni, azt követően pedig a szovjetek határozták meg a politikai fejlődést. Az elmúlt húsz évben kiderült, hogy az intézmények megteremtése nem garancia arra, hogy a nyugat-európaihoz hasonlóan fejlődik a térségbeli demokrácia.

Kundera adta az ötletet

Horel rámutatott arra, hogy a mű címe Milan Kundera egyik kijelentéséből származik, mivel Prága nyugatabbra volt, mint Bécs, és az író ragaszkodott ehhez a kifejezéshez. „A Habsburg-birodalom egykori térségét mondanám Közép-Európának, igaz ez folyamatosan mozog, de az emberek nem változnak, ezért mindig is itt fog maradni” – tette hozzá. A szakértő szerint a Habsburg-birodalom mindenképpen integrációs szervezet volt, de fontos megjegyezni, hogy egy teljesen más korban.

Az európai föderális tervekről úgy vélekedett, hogy nem lehet végrehajtani, mivel a franciák mindenképpen elleneznék. Az első világháborút követően többek között azért nem jött létre föderatív állam a Habsburg-birodalomból, mivel a háborús körülmények minden lehetőségét elvették az ilyen irányú átalakulásnak – vélte Horel. A francia piacon ez a könyv hiánypótló munkának számít, szükséges volt a közép-európai régióról egy átfogó munka elkészítése, szögezte le.

A francia történész elmondta, hogy a műben talán nagyobb hangsúlyt kellett volna helyezni a nagyhatalmi politikára, mivel a térség népeinek története e nélkül nehezen érthető meg. „Ez a régió létezik, és nem egy elképzelt entitás”. Horthy Miklós kapcsán emlékeztetett arra, hogy 51 évesen vonult be 1919-ben Budapestre, és De Gaulle szintén ilyen idősen ment Londonba az emigráns kormány vezetésére 1940-ben.