Száznegyven éves a magyar műemlékvédelem

Az intézményes magyar örökségvédelem 140. évfordulója alkalmából nyílt napot tart a Parlamentben az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH).

A műemlékvédelmi világnap alkalmából rendezett ünnepséget Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nyitotta meg, aki beszédében rámutatott arra, hogy a nemzeti örökséget úgy kell megőrizni, hogy azok a nemzeti értékek hordozói maradjanak.

A miniszter a családhoz hasonlította a nemzetet, amelynek ugyanolyan gonddal és figyelemmel kell értékeit megőriznie, ahogyan a család óvja relikviáit, örökségét, emlékeit. „A nemzetbe éppúgy beleszületünk, mint a családba, a nemzet családi örökségtartalmát pedig mi magunk határozzuk meg azzal, hogy hangsúlyt adunk egy-egy műemlék fontosságának” – mutatott rá, majd kiemelte, hogy örökségeinket úgy kell megőrizni, hogy azok a közösségi emlékezet hordozói maradjanak, és ne váljanak a kulturális turizmus iparágának díszleteivé. Ne pusztán a szolgáltatói szektort erősítsék, hanem a turizmus teremtsen lehetőséget arra, hogy erősítse a társadalmi kohéziót.

Tamási Judit, a KÖH elnöke előadásában az intézményes magyar műemlékvédelem múltját és jelenét értékelte. A műemléki világnapot 1983 óta április 18-án ünneplik, emellett idén 140 éve annak, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter aláírta a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága tagjainak kinevezését. Ezzel megkezdhette munkáját a KÖH elődszervezete, amelynek alapfeladata – az emlékanyag fizikai valóságában történő megőrzése – nem változott az évek során.

Tamási Judit rámutatott arra, hogy az alapfeladat nem, de a a gazdasági-társadalmi környezet jelentősen megváltozott, kivonult az örökségvédelem mögül az a politikai támogatás, amely nélkül megalakulni sem tudott volna. – Egyre gyakrabban kell megküzdeni azzal a váddal, hogy az örökségvédelem a fejlesztések gátja. Ezzel a felfogással sajnos állami, önkormányzati és egyházi szereplők részéről is gyakran találkozni” – fogalmazott az elnök. „A 140 éves örökségvédelem legfőbb kihívása önmaga újrapozicionálása olyan módon, hogy ne csak elszenvedője, de alakítója is lehessen annak a közegnek, amelyben létezik.”

Az elnök szerint az örökségvédelemnek rá kell mutatnia azokra a pontokra, amelyeken céljai egybeesnek a jó állam céljaival, és fel kell kínálnia azokat az eszközöket, amelyek segíthetik a kormányzatot gazdaság-, társadalom- és nemzetpolitikai céljainak elérésében. Így bebizonyíthatja, hogy nem feneketlen pénznyelő zsák, hanem olyan partner, amely felszínre hozza és kamatoztatja az értékeket – a közös örökséget – a közjó érdekében.

Az elnök úgy vélte, a válságos időkben kell igazán felmutatni a nemzeti értékeket. Említette a KÖH 2010-ben az Új Széchenyi-terv vitairatához fűzött véleményét, a Széchényi Ferenc Program néven összefoglalt örökségalapú fejlesztési javaslatait, valamint a 2011-ben elkészített szakpolitikai stratégiát, amelynek közigazgatási egyeztetése hamarosan elindul.

„A szakpolitikai stratégia megvalósításához az örökségvédelemnek is partnerekre van szüksége, politikai elkötelezettségre és felelős gondolkodásra” – emelte ki az elnök, majd hozzátette, hogy a jó állam többek között arról ismerszik meg, hogy támaszkodik saját szakapparátusára, és nem végez örökségalapú fejlesztést az örökségvédelmi intézmények biztosította szakértelem nélkül. Tamási Judit ezt kérte az államtól a 140. születésnapra.