Több törvénymódosítást kezdeményezett az Országgyűlés

Több új tényállást is rögzített kedden az Országgyűlés az április közepén hatályba lépő szabálysértési törvényben.

Kimondták azt is, hogy az engedély vagy bejelentés nélkül végzett élelmiszer-előállítás vagy -forgalmazás szabálysértésnek minősül.

Változik a statisztikáról szóló törvény is: eszerint a kormányhivatal közigazgatási bírsággal sújtja azt, aki jogosulatlanul vagy az eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, hajt végre, vagy gondatlanul a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.

Az épített környezetről szóló törvény módosításával kimondták, hogy aki felvonó, mozgólépcső vagy mozgójárda létesítésére, üzembe helyezésére, rendeltetésszerű használatára, ellenőriztetésére, biztonságtechnikai felülvizsgálatára vonatkozó kötelességét megszegi, azt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 300 ezer forintig, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén 500 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

A vízgazdálkodási törvény megváltoztatása értelmében, ha a vízi munka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése, átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően történt, megtagadható az üzemeltetési engedély kiadása az építőnek. Ha a hatóság a vízi munka, vízi létesítmény megvizsgálása után utólag megadja a fennmaradási engedélyt, akkor az építő vízgazdálkodási bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet.

A törvényjavaslathoz benyújtott, a költségvetést módosító indítvány miatt kétszer is szünettel szakították meg a határozathozatalokat.

A szabálysértési törvény alapján április 15-től az általános szabálysértési hatóság a települési jegyző helyett a kormányhivatal lesz. A jogszabály az önkormányzatoknak befizetési kötelezettséget ír elő a szabálysértési feladatokhoz kötődő bérjellegű és dologi kifizetések forrásának biztosításához, ám mivel a jövő héttől már a kormányhivatalokon keresztül a központi költségvetésbe folyik be a bírságbevétel, az önkormányzatoknak előírt befizetési kötelezettség kétszeres elvonást jelentene – derült ki annak a módosító indítványnak az indoklásából, amely ezért módosította volna a büdzsé főösszegét, növelve a költségvetés bírságbevételeit és a kormányhivatalok támogatását.

A jobbikos Staudt Gábor ugyanakkor azt kérte, halasszák el a törvényjavaslat zárószavazását, olyan indítvány ugyanis, amely megváltoztatná a költségvetés főösszegét, csak a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása alapján bocsátható zárószavazásra. Jelezte, nem tud ilyen hozzájárulásáról.

Ezt követően Lázár János Fidesz-frakcióvezető a helyzet megoldására kezdeményezte az alkotmányügyi bizottság összehívását, hogy a szabálysértési törvényben most ne rendelkezzenek költségvetési kérdésekről. A testület az ehhez szükséges módosítást benyújtotta, a Ház pedig elfogadta.

---- Módosították a fogyatékkal élők jogairól szóló törvényt ----

A jövőben azok is jogosultak lesznek fogyatékossági támogatásra, akiknek állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyos vagy középsúlyos. A fogyatékkal élők jogairól szóló törvény erről szóló módosítását elfogadta az Országgyűlés.

A 309 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadott módosítás indoklásában Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kifejti: eddig mások mellett az a 18 évesnél idősebb, súlyosan fogyatékos ember jogosult fogyatékossági támogatásra, akinek állapota „a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt” az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

Az Alkotmánybíróság (Ab) azonban mulasztásos alkotmánysértést állapított meg egy olyan beadvánnyal összefüggésben, amelyet annak érdekében nyújtottak be a testületnek, hogy a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét terjesszék ki a Williams-szindrómában szenvedőkre is. Az Ab határozata szerint ugyanis a törvény azzal, hogy a fogyatékosság megállapítására – a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavarai körében – csak az autonómiatesztek alkalmazását teszi lehetővé, indokolatlanul tesz különbséget a személyiségfejlődés zavarában szenvedő, önálló életvitelre nem képes, azonos állapotú emberek között aszerint, hogy betegségük milyen vizsgálati módszerrel állapítható meg – idézte Réthelyi Miklós.

A Williams-szindróma – mint ismertették – ugyan személyiségfejlődési zavarral jár, de annak oka kromoszóma-rendellenesség. A genetikai probléma komplex fejlődési zavarral jár. Olyan komplex betegségről van szó, amely sok szervet, illetve szervrendszert érint, a központi idegrendszer érintettségét mutató pszichés tünetek pedig csak egy töredékét alkotják a Williams-szindrómának. Így a betegséget – amely a becslések szerint húszezer szülésből átlagosan egy esetben fordul elő – az autizmusétól eltérő betegségcsoportban, kromoszóma-rendellenességként kell kezelni.

Éppen ezért a kedden elfogadott javaslat kiterjeszti a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét azokra a kromoszóma-rendellenességben szenvedőkre, akiknek állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapotuk tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képesek, vagy mások állandó segítségére szorulnak.

A kromoszóma-rendellenességek körébe tartozik például a Down-, az Edwards- és a Patau-szindróma is.

---- A támogató cégeknek ne legyen lejárt köztartozása ----

A parlament döntésének értelmében az állam a jövőben már nemcsak az adókedvezményesen támogatható látványcsapatsportágak – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong – társaságaitól, hanem a támogató cégektől is elvárja, hogy ne legyen lejárt köztartozásuk.

A képviselők 264 igen szavazattal, 7 nem ellenében és 49 tartózkodás mellett döntöttek az erről szóló törvényváltoztatás elfogadásáról.

A társaságiadó-törvény egy közelmúltban hozott módosítása megengedi, hogy az adózó – a látványcsapatsportok támogatására adott összeget – a juttatás évében, illetve az azt követő három adóévben levonja a társasági adójából.

A támogató köztartozás nélkülisége megjelenik a szövegben akkor is, amikor a támogatási igazolást igényli a támogatás igénybe vevője. A kérelemben eddig csak a támogató adatait (név, székhely, adószám) kellett megadni, most köztartozásmentes támogató szerepel a módosított jogszabályszövegben.

Az ilyen támogatást csak az a sportszervezet veheti igénybe, amelyik legalább két éve működik. A módosítás különbséget tesz a támogatás igénybevételéhez szükséges működési idő és a sportszakmai szempontú működési idő között. A kettő például úgy különbözhet egymástól, hogy az egyesület maga régóta működik, részt vesz a bajnokságban, de gazdasági társaságot alapít, és a bajnokságban való indulás jogát erre a társaságra ruházza át. Amennyiben a gazdasági társaság nem működik még két éve, akkor nem vehetné igénybe a támogatást, de a módosítás az ilyen helyzetekben megengedi azt.

Eddig a támogatást 500 millió forint értékű sportfejlesztési programra lehetett igénybe venni. A most elfogadott módosítás azonban 300 millió forintra csökkenti ezt a határt.

A módosított szabályok a Magyar Közlönyben történt kihirdetést követő napon lépnek hatályba.

Rövidülhetnek a határidők

Rövidülhetnek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások ügyintézési határidői.

A képviselők 228 igen szavazattal 80 nem ellenében fogadták el az erről szóló kormányzati törvényjavaslatokat, amelyek kihirdetésüket követő tizenötödik napon lépnek hatályba.

A szabályváltoztatások kimondják, az ügyintézési határidő a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárás esetén az ott meghatározott határidő; a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás esetén szakaszonként két-két hónap; míg a közlekedési hatósági engedélyezési eljárások és a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc-harminc nap.

Tállai András államtitkár az előterjesztés elfogadása előtti vitában azt mondta, a kormány az elmúlt években átlagosan 5-6 beruházást nyilvánított kiemeltté, az idén pedig két beruházás került fel arra a listára, amelyeket érinthet a változás: a lágymányosi Tüskecsarnok és az Erkel Ferenc Színház felújítása.

Csak parlamenti munkájukért kaphatnának pénzt

Az Országgyűlés keddi döntése alapján más keresőfoglalkozást nem folytathatnak, és egyéb megbízatásukért – a tudományos, oktatói, művészeti, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve – nem fogadhatnak el díjazást a parlamenti képviselők a következő ciklustól. A fideszes Kovács Zoltánnak az új országgyűlési törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványát 253 igen szavazattal, 47 ellenében, 12 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A törvényjavaslaton már csak közvetlenül a jövő hétfői zárószavazás előtt változtathat a Ház.

A fekvőbeteg szakellátók is az államhoz kerülnének

Az állam átvenné az önkormányzatoktól a fekvőbeteg-szakellátó intézményeket is, így biztosítanák a rendszer hatékonyabb működését és a központi feladatellátást. Szócska Miklós államtitkár az Országgyűlésben kedden este elmondott expozéja szerint állami fenntartásúvá válnak az aktív, vegyes fekvőbeteg ellátást biztosító kórházak, a fekvő-, vagy hozzájuk kapcsolódó járóbeteg-szakellátást végző intézmények, és a krónikus ellátást biztosító kórházak. Így megvalósulhat a központi feladatellátás – mondta.

Az államtitkár kifejtette: az önkormányzatok jelentős része eladósodott, így nem minden esetben tudnak a szakmai, tulajdonosi elvárásoknak megfelelni, ezért szükséges az állami átvétel. Az ezt szabályozó törvény lényegi elemei közé tartoznak azok a passzusok, amelyek meghatározzák az átvett feladat- és vagyonkör fogalmát, rendelkeznek az átvétel időpontjáról, rendezik a jogutódlást. Az általános jogutód a magyar állam lesz, a jogok gyakorlásáról pedig az államtitkár elmondása szerint külön miniszteri rendeletben gondoskodnak. A jogutódlás áfamentes, a bejegyzés pedig illeték- és díjmentes.

Szócska Miklós hangsúlyozta, hogy a közalkalmazotti és munkavállalói jogviszonyait a jogutódlás nem érinti. Hozzátette: az állami tulajdonba került vagyonból vagy annak értékesítéséből befolyó összeget kizárólag az egészségügyi ellátás fejlesztésére lehet fordítani. Az adósságot az állam július 15-i hatállyal veszi át – fűzte hozzá. Szócska Miklós elmondta azt is, hogy július 1-jétől bevezetik az országos várólista-rendszert, amely az ellátások közötti párhuzamosságokat szűri ki, így a többszörös várólistára vétel lehetősége megszűnik.